A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - III. - Hermann Róbert: Kísérlet az önálló magyar hadtudomány megteremtésére 1790-1867
370 HERMANN ROBERT (a német szakirodalom alapján), majd Mátyás király egyik, saját haderejét bemutató levelét olvashatjuk.25 A magyar hadtudomány képviselői - Raksányit kivéve - tehát nemigen tudtak élni a megváltozott viszonyok által teremtett lehetőségekkel. Az ok meglehetősen egyszerű volt: az országnak nem elméleti munkásságukra, sokkal inkább hadszervezői képességeikre volt szüksége. Kiss Károlyból a nemzetőrség szervezését irányító országos szervezet alelnöke lett, Mészáros Lázárból honvédelmi miniszter, Korponay Jánosból a hadügyminisztérium osztályvezetője, Szontagh Gusztávból nemzetőr őrnagy, Raksányi Imréből tüzértiszt, Czetz Jánosból a hadügyminisztérium tisztviselője, majd az erdélyi haderő egyik parancsnoka.26 Mindez nem jelenti azt, hogy ne születtek volna elméleti munkák. Ezek nagyobb része azonban olyan kéziratos emlékirat, amely a hadseregszervezés valamely kérdését tárgyalja. A napisajtóban is voltak kísérletek a hadiesemények tudományos igényű elemzésére, illetve a hadtudományi kérdések népszerű bemutatására. (Az 1848 őszi hadieseményeket elemző egyik cikk a Jellacsics ellen vívott pákozdi csatát egyenesen az 1792. évi valmy-i győzelemhez hasonlította.27) S érdemes még egy tényezőt hangsúlyozni. Meglehet, a magyar katonák nem jártak a korabeli hadtudomány élén, ami az önálló művek alkotását illeti. Ugyanakkor a magyar szabadságharc honvédserege, s e honvédsereg felső vezetése a korabeli technikai újítások katonai célú hasznosításában, illetve a hadtudomány gyakorlati alkalmazásában az élmezőnybe tartozott. Tudomásunk szerint Magyarországon épült a világ első, katonai célú gőzhajója, a Mészáros hadigőzös.28 Annak ellenére, hogy az országban viszonylag kevés vasútvonal volt, a magyar katonai vezetés ezeket maximálisan kihasználta hadianyag- és csapatszállításra. Amikor 1849. január elején a császári-királyi hadsereg támadása miatt ki kellett üríteni Budapestet, az evakuálás jelentős részét vasúton végezték. (Aztán pedig, akárcsak a modern háborúkban, több ponton is felszedték a vágányokat.) Ugyanígy nagymértékben használtak gőzhajókat is csapat- és hadianyag-mozgatásra.29 25 Honvédelmi Szövétnek. Kézikönyvül nyújtva nemzetőröknek és fiatal katonáknak Raksányi Imre által. Pozsony 1848.; Acs Tibor-. A Honvédelmi Szövétnek, az első magyar hadtudományi folyóirat. Hadtörténelmi Közlemények, 88. (1975) 689-720. 26 István Nemeskiirty: Armis et litteris: Hungarian Military Intellectuals in the Revolution of 1848-1849. In: Béla K. Király (ed.): East European Society and War in the Era of Revolution, 1775-1856. War and Society in East Central Europe. Vol. IV New York, 1984. 366-384. 1848-1849-es pályafutásukra 1. Bona Gábor-. Tábornokok és törzstisztek az 1848/49. évi szabadságharcban. 3., átdolgozott, javított és bővített kiadás. Bp., 2000. 27 Jellachich dunántúli hadjárása. Egy katonától. Kossuth Hírlapja 97/1. (1848. 97. szám. 433. Vö. Aladár Urbán: The Hungarian Valmy and Saratoga: The Battle of Pákozd, the Surrender of Ozora, and their Consequences in the Fall of 1848. In: Béla K. Király (ed.), East European Society and War in the Era of Revolution, 1775-1856. War and Society in East Central Europe. Vol. IV New York, 1984. 538-556. 28 Urbán Aladár-. A „MÉSZÁROS hadigőzös” 1848-ban. In: Batthyánytól Kossuthig. Hadsereg és politika 1848 nyarán és őszén. A Hadtörténeti Intézet és Múzeum Könyvtára. Bp., 2009. 312-335. 29 Csikány Tamás: Magyarország katonaföldrajza az 1848/49-es szabadságharcban. In: Történelem - tanítás - módszertan. Emlékkötet Szabolcs Ottó 75. születésnapjára. Szerk. Nagy Péter Tibor és Vargyai Gyula. Bp., 2002. 25-33.; Tamás Csikány: Military Geography of Hungary. In: Bona
