A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - III. - Hermann Róbert: Kísérlet az önálló magyar hadtudomány megteremtésére 1790-1867
A magyar katonai akadémia megnyitására is csak 1849 januárjában került sor - s néhány nap múlva a fővárost megszálló császári hatóságok el is rendelték az intézmény bezárását.23 Örvendetesen megnőtt a hadtudományi könyvtermés: a forradalom és szabadságharc másfél éve alatt hatvan (Korponay katonaföldrajzi művének második kötetét is ide számítva, hatvanegy) ilyen munka jelent meg (valamivel több, mint 1810-1847 között összesen.) Ezek között azonban összesen két (Korponayéval együtt három) hadtudományi elméleti munkát találunk, a többi szabályzat, szabályzatismertetés, törvény vagy törvényszöveg-magyarázat. A két (három) munka közül az egyik egy 1848 előtt elhunyt szerző erődítéstani munkája.24 Azaz, a forradalom és szabadságharc időszakában összesen egy - egyébként folyóiratnak indult - önálló munka jelezte a magyar hadtudomány teljesítményét. Ez utóbbi azonban - tekintetbe véve az előzményeket - igazi csúcsteljesítmény. A vállalkozás a Clausewitz-recepcióban komoly érdemeket szerzett Rak- sányi Imre nevéhez fűződött. A hadtudományi folyóiratnak szánt „Honvédelmi Szövétnek” tervét 1848. március 25-ei röpiratában vázolta fel. A folyóirat feladatát abban látta, hogy mind a nagyközönség, mind a törvényhozók megismerhessék a hadtudomány alapjait. „Itt az ideje, hogy a magyar valahára katonai tudománnyal is foglalatoskodjék” - írta. Raksányi szándéka az volt, hogy a folyóirat ismertesse a korszak jelentős katonai elméleteit, a katonai teoretikusok tanításait, közkinccsé tegye a gyakorlati katonai ismereteket, és teret nyitott volna a magyar katonai szakírók munkásságának is. A folyóiratot egyben az akkor szerveződő nemzetőrség „kézikönyvének”, oktatási segédletének is szánta. A lap - pontosabban, annak „próbakötete” - 1848. július elején jelent meg. Raksányi az időközben bekövetkezett változások miatt lemondott az eredeti tematika egy részéről. A megjelent munka első részében egy tekintélyes hadtudományi értekezést olvashatunk. Ez tucatnyi külföldi szerző munkája alapján foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat a háborúról „bölcseleti és politikai szempontbul”; a bajnok (itt: a vitéz hadvezér) tulajdonságairól; a hadi erő (azaz a katonai potenciál) alkotóelemeiről, az egyes fegyvernemek és fegyverek jellemzőiről, a hadtudomány különböző ágairól, végül három hosszabb részletet, illetve kivonatot közölt Jomini, Marmont és Belle-Isle munkáiból. Átdolgozott fordításban közreadott egy, az Österreichische Militärische Zeitschrift hasábjain 1822-1823-ban megjelent hadtudományi értekezést is. A próbakötet második részének nagyobbik felét a Waterlooi csata 75 oldalnyi bemutatása alkotja KÍSÉRLET A MAGYAR HADTUDOMÁNY MEGTEREMTÉSÉRE 1790-1867 369 23 Dezséri Bachó László'. A Ludovika Akadémia, mint Magyar Hadi Főtanoda a szabadságharc alatt. In: A magyar kir. honvéd Ludovika Akadémia története. Szerk. Dezséri Bachó László. Bp., 1930. 187-287.; Ács Tibor: A Magyar Hadi Főtanoda 1848-1849. évi története. Fejezetek a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem történetéből. I. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem. Bp., 2000.; Acs Tibor: A magyar tisztképzés 1848-1849-ben. In: A magyar katonai vezető- és tisztképzés története. Szerk. Lengyel Ferenc és Szántó Mihály. Bp., 1996. 52-68.; Acs Tibor: Hadi tanfolyam a bölcsészeti karon és a pesti egyetemi légió (1848-1849). Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem Történetéből 22. Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára. Bp., 2001. 24 Az erődítés tudománya. írta Sztrokay Elek, főhadnagy az ötödik számú magy[ar] huszárezrednél. Buda 1848.
