A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - III. - Hermann Róbert: Kísérlet az önálló magyar hadtudomány megteremtésére 1790-1867
366 HERMANN ROBERT ző, hogy az első olyan hadtudományi munka, amelyet az Akadémia meg akart jelentetni, Károly főherceg: „Die Grundsätze der Strategie erläutert durch die Darstellung des Feldzuges von 1796 in Deutschland” (A stratégia elvei az 1796-ki németországi hadjárat előadásával felvilágosítva) című művének fordítása volt; azaz egy olyan időszakban, amelyben az irodalom művelői már az eredeti alkotások létrehozását értékesebb és fontosabb munkának tartották, mint bármilyen kitűnő külföldi munkák lefordítását, a magyar hadtudomány műveléséért „felelős” Hadtudományi Alosztály kénytelen volt beérni a Habsburg-birodalom legkitűnőbb hadtudósa művének magyarra történő átültetésével.12 Az Akadémia - hivatásának megfelelni akarván - az 1830-as évektől dolgozott a magyar katonai szaknyelv megteremtésén. Az első ilyen jellegű gyűjtés az 1834-ben a Mathematikai Műszótár „toldalékaként” (Appendix) jelent meg, de alig egy évtized múlva Kiss Károly megjelentetett egy magyar-német - német-magyar „Hadi műszótár”-t, s ezt egészítette ki a Czetz János által kiadott „Magyar Hadinyelvtan”. 1848-ra tehát már létezett magyar katonai szaknyelv, azonban ennek kifejezései nemigen mentek át a köztudatba. Az ok igen egyszerű volt: a hadsereg nyelve a német volt. Miután nem létezett magyar nyelvű katonai oktatás, nem volt olyan közeg, amelyben a magyar katonai terminológia elterjedhetett volna.13 Valamivel vigasztalóbb a kép, ha a külföldi katonai-hadtudományi irodalom hazai recepcióját vizsgáljuk. A német nyelvű (osztrák és porosz) hadtudományi munkák gyorsan eljutottak Magyarországra is. Károly főherceg személyében a Habsburg-birodalomnak volt egy kiemelkedő „hazai” katonai teoretikusa, akinek munkáit a magyar hadtudósok már a megjelenés pillanatában olvashatták. De a jeles porosz teoretikus, Carl von Clausewitz „A háborúról” írott, 1832-ben megjelent művét is ismerték. Raksányi Imre 1840-ben ennek alapján fejtette ki nézeteit a háborúról, a hadseregről és a hadtudományról. Ez különösen azért fontos, mert Clausewitz munkájának jelentőségét és megközelítésének újszerűségét még a kor kiváló katonai írói sem igen ismerték fel. Ha önálló hadtudományi alkotások írásában nem is, a Clausewitz-recepcióban a magyar hadtudomány kétségkívül az élen járt.14 ról. A magyar hadügy és tudomány kérdéseiről. Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára 48. Piliscsaba, 2005. 191-208. 12 A stratégia elvei az 1796-ki németországi hadjárat előadásával felvilágosítva. Károly austriai főherczeg által. A M. tudom. Akadémia megbízásából fordította Kiss Károly, akad. rendes tag. I—III. Pest 1861-1863. 13 Hadi műszótár. Magyar-németül és német-magyarul. Közre bocsátja Kis Károly, kapitány ’s magyar akadémiai rendes tag. Ungarisch-deutsches und deutsch-ungarisches Militar-Kunstwörter- buch. Veröffentlich von Kari v. Kiss, Hauptmann und ord. Mitglied der ung. Akademie. Pest 1843.; Czetz János, Ungarische Militär-Sprachlehre zum Gebrauche für der k. k. österr. Armee. - Magyar hadnyelvtan a császári királyi osztriai hadsereg tisztjei számára, Pest 1844. A magyar katonai szaknyelvre 1. Terestyéni Ferenc: Az állami élet nyelve. In: Nyelvünk a reformkorban (Tanulmánygyűjtemény). Szerkesztette Pais Dezső. Bp., 1955. 129-164.; Markó Árpád.: Adalékok a magyar katonai nyelv fejlődéstörténetéhez. V közlemény. Hadtörténelmi Közlemények, 73. (1960) 2. sz. 169-181. 14 Acs Tibor: Clausewitz első magyar átültetési kísérlete. Raksányi Imre: Kalászok a hadtudomány mezején. In: Az értelem bátorsága. I. m. 19-30.
