A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - III. - Hermann Róbert: Kísérlet az önálló magyar hadtudomány megteremtésére 1790-1867

Noha az önálló magyar katonai akadémia létrehozásáról 1808-ban törvény született, az akadémia megépítéséről csak 1827-ben fogadtak el törvényt. Az épület 1836-ra elkészült. Ám ezt követően újabb vita kezdődött. A kormányzat az eredeti, 1808. évi tanrenddel kívánta beindítani az intézményt, a magyar liberális ellenzék viszont modern, nemzeti szellemű katonai oktatást szeretett volna. Erről az ezt követő országgyűléseken sem jutottak megállapodásra.9

A magyar nyelvű tudományosság kialakulása a 18. század végén kezdődött meg, majd az 1825-1848 közötti reformkorban vett komoly lendületet. A latin, német és francia eredetű szavakkal teli irodalmi és tudományos nyelvezet magyarrá tétele, s az új kifejezések elterjedése és közkeletűvé válása évtizedeket vett igénybe. Ezt a célt szolgálta - spontán, társadalmi mozgalom formájában - a Kazinczy Ferenc által megindított nyelvújító mozgalom, majd - immáron intézményi keretek között - a Széchenyi István gróf által alapított Magyar Tudós Társaság (Magyar Tudományos Akadémia) működése. (Az alapító korábban maga is katonáskodott a Napóleon elleni háborúkban.)10 A Társaság alapszabálya a hadtudományt a matematikai tudományok körébe utalta, s a IV, matematikai osztályon belül 1845-ben alakult meg a Hadtudományi Alosztály.

Az elméleti hadtudomány művelésének színteréül szolgálhatott volna a sajtó és a könyvkiadás is. Magyarországon azonban - noha törvényileg szabályozva nem, a valóságban annál inkább - működött a cenzúra intézménye. Az 1848-ig terjedő időszakban katonai szaksajtó nem jött létre, az erre irányuló próbálkozásokat a birodalmi kormányzat nem engedélyezte. A hírlapok (pl. Hadi s más Nevezetes Történetek) a francia háborúk időszakában ugyan tucatnyi haditudósítást közöltek, de elemző jellegű írások megjelentetésére nem vállalkoztak. A tudományos folyóiratok (pl. a Tudományos Gyűjtemény) hasábjain jelentek meg ugyan hadtudományi-hadtörténeti értekezések, de ezek többsége idegen nyelvű tanulmányok magyar fordítása vagy átdolgozása volt.

Jellemző tény, hogy az 1830-1840-es években a cenzúra megakadályozta az Akadémián elhangzott hadtudományi jellegű székfoglaló vagy egyéb előadások kinyomtatását is. (így járt az 1848-1849-es szabadságharc hadügyminiszter, Mészáros Lázár is „A katonaságról” szóló székfoglalójával).11 S az is jellemKÍSÉRLET A MAGYAR HADTUDOMÁNY MEGTEREMTÉSÉRE 1790-1867 365

9 Ajtay Endre: A váci Ludoviceum története. In: A magyar kir. honvéd Ludovika Akadémia története. Szerk. Dezséri Bachó László. Bp., 1930. 25-121.; Dezséri Bachó László-. A pesti Ludoviceum története 1830-tól 1848-ig. In: A magyar kir. honvéd Ludovika Akadémia története. Szerk. Dezséri Bachó László. Bp., 1930. 123-186.; Bényei Miklós: A Ludovika Katonai Akadémia kérdése a reformkori országgyűléseken. Hadtörténelmi Közlemények, 1986/2. 300-311.; Bényei Miklós-. Oktatáspolitikai törekvések a reformkori Magyarországon. Debrecen, 1994. 204-220.; Hajdú Tibor: „De mi képtelenség - Mars könyvet olvas!” Küzdelem a korszerű magyar tisztképzésért 1848 előtt. In: Az értelem bátorsága, i. m. 233-246.; Acs Tibor. A budai katonai akadémia tervétől a pesti Magyar Hadi Főtanoda megnyitásáig, 1790-1849. In: 1808-2008. A magyar katonai felsőoktatás 200 éve. Szerk. Ács Tibor és Csikány Tamás. Bp., 2008. 8-23.

10 Acs Tibor: Katonaként is magyar. Széchenyi István katonaélete és hadügyi reformeszméi. Hősgaléria. Zrínyi Kiadó. Bp., é. n. 12009.]

11 Nemeskürty István: Mészáros Lázár akadémiai székfoglaló előadása, 1845. Hadtörténelmi Közlemények, 1977. 601-610. és Nemeskürty István: Tűnődések történelemről, irodalomról. Esszék. Bp., 1985. 99-119.; Mészáros Lázár: A katonaságról. S. a. r. Ács Tibor. Bp., 1979.; Ács Tibor: „Hadi szolgálatra rendelt nemzeti rész” - Mészáros Lázár a katonaságról. In: A reformkor hadikultúrájá