A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - I. - K. Lengyel Zsolt: Hungarológia, finnugrisztika és Kelet-Európa-kutatás Németországban. Egy kulcskérdés, két válasz és néhány tartalmi következmény

34

K. LENGYEL ZSOLT

hasonlóképpen nyilatkozó Orbán Viktor szavait „revizionista nyilatkozatokként lehet értelmezni”; a Duna TV pedig „nem éppen liberális vagy kritikus módon kezeli a problémákat”.90 Ugyanezen a hullámhosszon bírálja a második Orbán-kormányt az a jogtudományi kézikönyv, amelynek szerzője a magyar témákban jártas német szakemberek sorában a legképzettebbekhez és - a magyar nyelvű szakirodalmat beleértve - a legtájékozottabbak közé tartozik.91 A Bevezetés a magyar jogba az új magyar alkotmány parlamenti megszavazásának az évében jelent meg, ezért a 2011. április 25-ei alaptörvényt csak felszínesen, a függelékbe iktatott rövid tartalmi ismertetésben érinti. Ennek ellenére máris azt állítja, hogy „nacionalista-múltbaforduló” ideológia árad mind pream- bulumából, mind főszövegéből.92 A szerző nem az 1989/1990-ben megújított 1949-es alkotmányt védi, hiszen ezt maga is több szempontból idejétmúltnak minősíti neki szentelt kismonográfiájában.93 Idézett értékítélete szemléleti okra vezethető vissza, amelyet maga fed fel azáltal, hogy kijelenti: az alkotmány „legtöbb szövegrésze a nemzetet etnikai értelemben” határozza meg, „nem pedig mint demokratikus állampolgári nemzetet vagy mint kulturális nemzetet, ahogy főleg a német nyelvterületen” szokás.94

Amint az előző kapcsolattörténetiben, úgy e kisebbség- és rendszertörténeti fejezetben sincs terünk tüzetesen összevetni az idézett álláspontokat a magyar kutatás nézeteivel. Még kevésbé lehet itt célunk megerősítésük, árnyalásuk vagy cáfolatuk. A mégoly töredékes fenti mintaanyagból azonban kitetszhet, hogy egyes problémák forrásszerű felgöngyölítése széles szakirodalmi tájékozódás közepette a nemzetközi látóhatárral interdiszciplináris és regionális magyarságtudományra szabott feladat. Újfent beigazolódott, hogy a hungarológia egy további alapelvének95 a jegyében külföldön művelendő munkaterület, amely összenőhet a hozzá illő Kelet-Európa-tanulmányokkal, miközben nem szakad el a Duna-térségről és a Kárpát-medencéről szóló humántudományok belföldi folyamataitól sem.

90 Árpád von Klimó\ Ungarn seit 1945. Göttingen 2006, 182.

91 Vö. Herbert Küpper-, Autonomie im Einheitsstaat. Geschichte und Gegenwart der Selbstverwaltung in Ungarn. Berlin 2002; Uö: Einführung in die Rechtsgeschichte Osteuropas. Frankfurt am Main 2005.

92 Herbert Küpper: Einführung in das ungarische Recht. München/Wien 2011, 298.

93 Herbert Küpper-, Die ungarische Verfassung nach zwei Jahrzehnten des Übergangs. Einführung und Textübersetzung. Frankfurt am Main 2007, 111-115.

94 Küpper, H.: Einführung in das ungarische Recht i. m. 298. A szerző már korábban arra az álláspontra helyezkedett, hogy a magyarországi konzervatív nemzetfogalom a nemzet és az etnikum azonosságát hirdeti, és a „nacionalista Fidesz” az „államot az ekképp etnikailag exkluzívan meghatározott nemzet szolgálatába állítja”. Uő: Ungarn und die magyarischen Minderheiten in den Nachbarstaaten. In: Ost-West. Europäische Perspektiven 8 (2007) 2, 108-117, itt 117.

95 Vö. Végeredmény vagy kiindulópont? Kerekasztal-beszélgetés a hungarológiáról. In: Európai Utas 16 (2006) 2-3, 130-141.