A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - II. - Tózsa-Rigó Attila: Bécsi kereskedők keleti irányú kapcsolatrendszere és pozsonyi partnerei a 16. században

336

TÓZSA RIGÓ ATTILA

nek. A pozsonyi Tiltáskönyvben a külföldiek által bejegyeztetett követelések között jelentős részesedéssel bírnak (28%) a délnémet polgárok tiltásai. Nürnberg és Augsburg mellett többek között Ulm, Sankt Gallen, München és Memmingen is képviselteti magát.10 A délnémet kereskedő-vállakozók jelentős része személyesen is megfordult Pozsonyban. A délnémet kereskedőknek tehát „Bé- csen túl” is voltak jelentős érdekeltségeik.11

A nem bécsi osztrák kereskedők is aktív kapcsolatot tartottak fenn a magyar üzletfelekkel. Ha kis számban is, de legalább 15 Bécstől nyugatra vagy délre eső település polgárai mutathatók ki a magyarországi forrásban.12 A dunai útvonal kérdéses szakaszáról alkotott képünk tehát finomításra szorul. A továbbiakban a dunai, vagy Duna-menti forgalom részleteire térek ki.

Bécs számára a Duna és annak mellékfolyói lehetőséget biztosítottak arra, hogy a város kereskedői rákapcsolódjanak az Eszak-Európát az észak-itáliai térséggel összekötő legfontosabb kontinentális útvonalra. A dunai útvonal ausztriai csomópontjai a cseh-morva és a sziléziai térséggel teremtettek összeköttetést. A legjelentősebb állomás minden tekintetben Bécs volt, s ezt a fent vázolt kedvező geostratégiai helyzet mellett annak köszönhette, hogy ez a város volt a legkedvezőbb pozícióban a magyarországi kereskedelem szempontjából.13 A dunai szállítás a Bécs alatti szakaszon Pozsony térségéig biztosított kedvező lehetőséget.14 Pozsony - Bécshez hasonlóan - szintén több szempontból összekötő szerepet töltött be. Egyrészt a Pozsonyi- és a Bécsi-medence, valamint a Duna által kialakított sík vidék, s a tőle észak-északnyugati irányban félkör alakban elterülő Kis-Kárpátok találkozásánál fekszik, másrészt a kelet-nyugati kereskedelmi ütőér mellett jó összeköttetési lehetőségek nyíltak a térségből Morva- és Csehország, valamint Szilézia felé.15

A dunai útvonal tehát az európai gazdasági rendszer egyik fontos tengelyét képezte. A magyarországi import legnagyobb hányadát ipari árucikkek jelentették (textíliák, posztók, fémáruk stb). A kivitel legfontosabb elemei az ag10 Tózsa-Rigó Attila-. A pozsonyi Tiltáskönyv információs bázisa (1538-1566). Különös tekintettel a pozsonyi felső- és középréteg városon túlnyúló kapcsolatrendszerére. Századok 142. (2008) 1175-1185.; Uő: Die Rolle des Donauhandels im Nürnberger Wirtschaftsleben. Beziehungen zwischen den Wirtschaftseliten Pressburgs und Nürnbergs im 16. Jahrhundert. Jahrbuch für fränkische Landesforschung 69. (2009) 95-120.; Uő: A „dunai útvonal” kereskedelmében részt vevő augsburgiak társadalmi háttere és keleti irányú kapcsolatrendszere. Fons 16. (2009) 191-247.

11 Fokozottan igaz ez az itáliaiakra. Jelentős részük egyáltalán nem is érintette Bécset, hanem a Trieszt-Laibach-Pettau útvonalon érték el Magyarországot.

12 Többek között: Marchegg, Mistelbach, Steyr, Grünau, Puchheim, Salzburg és Graz.

13 Landsteiner, E.: Strukturelle i. m. 188-189.

14 Pozsonynál kiváló átkelési lehetőség adódott. Király János: A pozsonyi nagy-dunai vám- és révjog története. Pozsony 1890. 2. Pozsony és Komárom között a folyó hajózhatósága már bizonytalanná vált. Landsteiner, E.: Strukturelle i. m. 192. A szárazföldi útvonal Schwechatnál vált ketté Hainburg, illetve Bruck felé. Gecsényi L.: Bécs és Magyarország i. m. 274.

15 A Duna Bécsben és Pozsonyban a kézműipar számára is kiemelt jelentőséggel bírt, a folyó a mindennapok részévé vált. Utóbbi megállapítás a pozsonyi közösség esetében erőteljesebben érvényesült, hiszen Pozsony térbeli értelemben szorosan kapcsolódott a Dunához, míg Bécs esetében a főág távolabb volt, s a város közvetlen közelében csak egy időszakosan hajózható mellékág húzódott. Martin Knoll: Fließende Grenzen. Zur Rolle von Flüssen bei der Representation historisch-topographischer Räume der Frühen Neuzeit. In: Grenzen und Grenzüberschreitungen i. m. 126.