A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - II. - Szabó Péter: János Zsigmond végrendelete (1567) és végrehajtása (1571)
330 SZABÓ PÉTER zászlajáról.22 A három részre hullt Magyarországon a politikai eskütételeknek új formái jöttek létre, melyek a Magyar Királyságban és az Erdélyi Fejedelemségben alakultak ki. A váradi kapitányok beiktatásához fűzött humanista kommentár 1585-ben született,23 mögötte egy esküszöveg hagyománya lappang s egy régebbi beiktatási tradíciót foglalhatott össze.24 Az esküvel történő társadalmi elköteleződés különböző formái a városok világában a kora újkor elején differenciálódtak, amikor megfogalmazták az egyes társadalmi csoportok, tisztségviselők esküformuláit. Az eskütevők a városi tekintély, a tanács és a polgármester előtt tették le esküjüket. Kivételes forrásként említhető Kassa város eskü- és szabályzati könyve, melyben az esküformulák zöme 1578-ból származik, de a keletkezés tekintetében a többi esküminta is alig haladta meg a Báthory-kort. A formulás könyv tartalmazta a polgármesterek, a bírák, az esküdtek, a céhmesterek, a városi kapitányok és zsoldosok, a piacbírók, a városi jogot nyertek esküjét.25 A formulás könyvhöz fűzött utólagos bejegyzések a Magyar Királyság és az Erdélyi Fejedelemség változó viszonyáról árulkodtak. A városi polgárjoghoz jutottak eskütételi mintájához például Bocskai István mozgalma idején utólagosan bejegyezték, hogy az esküt I. Rudolf és Bocskai István hűségére egyaránt le kell tenni.26 Maga nemében páratlan az eskütétel rituáléjának megismerésében a felemelt kézfej szimbolikájának leírása a városi esküdtek eskütételének leírása kapcsán. „Minden embernek, az ki esküdni akar, az három első újját az jobb kezén ki nyújtván, föl kell tartani. Az első híveik újjon értetik az atyaisten, az má22 Lásd Monumenta rusticorum in Hungária rebellium anno MDXIV Maiorem partem collegit Antonius Fekete Nagy. Ediderunt Victor Kenéz et Ladislaus Solymosi atque in volumen redegit Geisa Érszegi. Bp. 1979. (Publicationes Archivi Nationalis Hungarici II. Fontes 12.) 94.: No. 48. A Szepesi Kamara rendelete Podbélányi Mihály kamarai pénztárnokhoz Homonnai György újonnan beiktatott tokaji főkapitány zászlója készítése költségeinek elszámolásáról, Kassa. 1641. március 31. Erről: Pálffy Géza-. Jankovich Miklós zászlótörténeti gyűjteménye. In: Jankovich Miklós (1772-1846) gyűjteményei. Kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 2002. november 28.-2003. február 16. Szerk. Mikó Árpád. Bp. 2002. (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2002/1.) 283-284., 300-302.; Uő\ A veszprémi végvár fő- és vicekapitányainak életrajzi adattára (16-17. század). In: Veszprém a török korban. Felolvasóülés Veszprém török kori emlékeiről. Szerk. Tóth G. Péter. Veszprém 1998. (Veszprémi Múzeumi Konferenciák 9.) 91-188.; Uő: Magyar címerek, zászlók és felségjelvények a Habsburgok dinasztikus-hatalmi reprezentációjában a 16. században. Történelmi Szemle 47. (2005) 241-275. A püspöki beiktatás a középkorban hasonlóan zászló-átadással történt. Marosi Ernő: Művészettörténeti megjegyzések Szent István lándzsa-attribútumához. In: A Hadtörténeti Múzeum Értesítője. 4. „Kard és koszorú”. Ezer év magyar uralmi és katonai jelképei. Bp. 2001. 27-33. 23 Szalárdi János: Siralmas magyar krónikája. Bp. 1980. 196.; Epistola Pauli Gyulai ad Georgium Sibrik Capitaneum Váradiensem, magyarul: Tanácsi tükör, az az N. Gyulai Pálnak eszes, okos tanácsos Oktató levele...(1585. augusztus 29.) In: Honművész, Pesten, csütörtökön november 12-én, vasárnap november 15-kén. 1835. 725-726., 735. Új kiadása: Szabó György: Abafáji Gyulai Pál. Bp. 1974. (Humanizmus és Reformáció 3.); Gyulai Pálnak, Báthori István lengyel király alkancelláijának felelete a váradi kapitánnyá kinevezett Sibrik Györgynek az 1585-ik esztendőben. In: Boldog Várad. Szerk. Bálint István János. Bp. 1990. 165-166. 24 „Azokat számlálnám elől, kik kegyelmed előtt a kapitányságot bírták.” In: Boldog Várad. i. m. 165. 25 vegyes közlések. Kassa város eskü- és szabályzati könyve a senatorok számára. A XVI. és XVII. századból. Közli: Pettkó Béla. Történelmi Tár (1883) 793-798. 26 Uo. 795. Bocskai István mozgalmáról újabban: Pálffy Géza: Győztes szabadságharc vagy egy sokféle sikert hozó felkelés? A magyar királysági rendek és Bocskai István mozgalma (1604-1608). Bp. 2009. (Századok Füzetek 3.) 5-70.
