A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - II. - Oborni Teréz-Varga Szabolcs: A béke mint a hatalmi propaganda eszköze Jagelló (II.) Ulászló és Szapolyai (I.) János uralkodása idején
282 OBORNI TERÉZ - VARGA SZABOLCS Összegzés A tanulmányban igyekeztünk bemutatni, hogy Ulászló és János egyaránt felhasználta a megválasztása, később uralmának elfogadása mellett szóló érvek között, hogy igazságos és kegyes uralkodóként képes az ország békéjének helyreállítására. Mindketten mélyen hittek abban, hogy az isteni gondviselés segíti őket az uralkodás nehéz feladatában. Előbbi elérte politikai céljait, bár uralmának következményei és a külpolitikai változások romba döntötték a középkori Magyar Királyságot. A megváltozott körülményekben ugyanis már kevésnek bizonyult a Mátyás előtti hatalomgyakorláshoz való visszatérés. Igaz, bármerre is indult volna a Jagellók magyarországi uralma, a világbirodalommá növekvő Oszmán Birodalommal szemben nem bizonyult volna elég erősnek az ország. Szapolyai János ugyan nem rendelkezett a legmagasabb szintű műveltséggel, de az alapvető keresztény erkölcsiség és az ország megmaradásáért mindenre kész, kegyes és igazságos király eszményképe az ő gondolkodásában is benne volt, annál is inkább, mert ifjúkora óta lélekben készült arra - bár ebben nem lehetett bizonyos -, hogy egyszer magyar király lesz. A béke elérése és megtartása mint kitűzött cél nagy szerepet kapott a Szulejmán szultánnal megkötött szövetségi szerződés létrehozásában, emögött azonban egyértelműen a rettegett oszmán hatalomtól való félelem állt. I. Jánosnak ugyanis nem sikerült sem a pápaságtól, sem az európai keresztény uralkodóktól megfelelő támogatást kieszközölnie az oszmánok elleni harchoz. Amikor az is kiderült, hogy a másik magyar királynak, Ferdinándnak sem tud fölébe kerekedni, János a béke elérésének célját a Ferdinánddal szembeni politikai propagandájában és a diplomáciai hadviselés során is hangsúlyosan alkalmazta, mind Bécsben folytatott tárgyalásai során, mind pedig a pápai udvarban. Szapolyai Jánosnak azonban Ulászlóhoz képest még kevesebb eszköz állt rendelkezésére, hogy beváltsa ígéretét, és az országot Ferdinánddal és a szultánnal szemben is békében megőrizze. A maga lehetőségeihez mérten Ulászló és János egyaránt az adott körülményekhez alkalmazkodva politizált, és hozott döntéseket. A határozatlanságukról, gyengeségükről szóló híradásokat óvatosan kell kezelni, hiszen rendkívül kényes helyzetben az óvatosságuk olykor bizonytalanságnak hathatott. János király talán nem ismerte azt a hadviselésről szóló antik traktátust, mely szerint, ha békét akarsz, készülj háborúra, de az ebben kifejeződő taktikai alapelvet szerfölött jól alkalmazta.151 151 „Si vis pacem para bellum.” Eredetileg: „qui desiderat pacem, praeparet bellum.” Flavi Vegeti Renati viri illustris comitis Epitoma rei militaris. Liber III, I. ( http://www.thelatinlibra- ry.com/vegetius3.html (Letöltés ideje: 2011. 08. 01.)
