A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - II. - Oborni Teréz-Varga Szabolcs: A béke mint a hatalmi propaganda eszköze Jagelló (II.) Ulászló és Szapolyai (I.) János uralkodása idején
254 OBORNI TERÉZ - VARGA SZABOLCS tosította Isten földi országának fennmaradását, és egyben bizonyította az uralkodó és Isten közötti harmonikus kapcsolatot. A 15. században alapvetően megváltozott a jó uralkodó eszménye.15 16 A humanizmus felelevenítette az örök hírnév, a fama antik fogalmát. Ezzel előtérbe kerültek az olyan emberek életrajzai, akiknek a nevei tetteikkel együtt fennmaradtak. Az ilyen férfiak egyik fő erénye azonban már nem a „iustus”, hanem a „virtus” volt. Ez a fogalom a humanista felfogás szerint a saját sors alakításának a képességét, a vállalkozó szellemet és ezzel együtt a bátorságot jelentette.15 Ehhez szorosan hozzátartozott a tehetség „ingenium”, amely révén sikerül legyőzni az alacsony származásból származó hátrányt, a kedvezőtlen körülményeket és felérni a hatalom csúcsára. A 15. századi itáliai történelem lépten- nyomon termelte ki a saját erőből felkapaszkodó zsoldosvezéreket, akik az igazságot és jámborságot egyre gyakrabban dobták sutba a hatalomért és a hírnévért. Ok álltak a humanista művészek érdeklődésének középpontjában, és róluk, illetve nekik szólt Niccolö Machiavelli Lorenzo de Medicihez írt munkája, az II Principe.17 A megörökítésre méltó kiváló emberek „viri illustres” számára szinte kötelező volt a humanista műveltség, a studia humanitatis ismerete, ezzel is túllépve a korábbi kor elvárásain. A középkorban kánonná váló király erények már kevésnek tűntek a humanisták szemében, akik új hősök, új stílusban megírt történeteiért lelkesedtek, és emiatt nem értékelték az ágostoni felfogásban fogant királyi magatartásformákat. Az ismeretlenségből előlépő ifjú magyar uralkodó, Hunyadi Mátyás ezért szinte azonnal felgyújtotta a képzeletüket. Hunyadi (I.) Mátyás uralkodói propagandája A kortársak is meglepetten tapasztalták, hogy az itáliai reneszánsz az Alpoktól északra először a Magyar Királyságban talált otthonra. Hunyadi (I.) Mátyás (1458-1490) uralmáról, mecenatúrájáról, udvarának reneszánsz jellegéről rengeteg kitűnő munka született, ezek felsorolásától eltekintünk.18 Mátyás személye itt egy szempontból fontos a számunkra: miért volt ennyire közkedvelt az itáliai humanisták körében? Jóval több mű foglalkozik vele, mint Jagelló utódaival, és a róla fennmaradt képi ábrázolások is meghaladják az Ulászlóról és II. Lajosról szólók számát. A válasz viszonylag egyszerű, az itáliai humanisták érdeklődése a huszita háborúk és a török veszély miatt Közép-Európa felé fordult a 15. század közepén, és a korábban ismeretlen Mátyás személye megfelelt az elvárásaiknak. Ebben komoly szerepet játszott az apja, Hunyadi János, aki szintén a humanista dicséretek közkedvelt tárgya volt. A másik ok Mátyás személyes képességeiben keresendő. Alacsony sorból származott, aki ereje, va15 Klaniczay Tibor: A nagy személyiségek humanista kultusza a XV században. In: Uő: Pallas magyar ivadékai. Bp. 1985. 41-58. 16 Jean Delumeau: Reneszánsz. Bp. 1997. 289-292. 17 Az 1513 körül született és 1532-ben kiadott mű már csak a hatalom gyakorlásának technikájáról szól, és nem lát kapcsolatot etika és politika között. Niccoló Machiavelli: A Fejedelem. Utószó. Fordította és a jegyzeteket írta Lutter Éva. Az utószó Kardos Tibor munkája, http://mek.oszk.hu/ 00800/00867/00867.htm#bm28 (Letöltés dátuma: 2011. 08. 01.) 18 Mátyás mecenatúrájára máig alapvető: Balogh Jolán: A művészet Mátyás király udvarában. I-II. Bp. 1966.
