A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - II. - Oborni Teréz-Varga Szabolcs: A béke mint a hatalmi propaganda eszköze Jagelló (II.) Ulászló és Szapolyai (I.) János uralkodása idején

A BEKE MINT A HATALMI PROPAGANDA ESZKÖZE

255

lamint tehetsége révén jutott el a prágai börtönből a királyi trónra. Mindez azonban kevés lett volna, ha Mátyás nem ismeri fel a humanista irodalomban rejlő propaganda lehetőségeket, és nem aknázta volna ki azt tudatosan a maga javára.19

Mátyás már nagyon korán élt a humanista propaganda eszköztárával. A boszniai hadjárat idején, 1463/64 telén Antonio Constanzi új Nagy Sándorként, Caesarként köszöntötte a királyt. Ugyanebben az időben Francesco Fielfo, II. Piusz pápa bizalmasa levelében már megjelennek Mátyás későbbi jelzői, a győzhetetlenség „rex invictissimus”, és a tehetség „ingenium”.20 Ehhez társult még az apjától örökölt katonai erény, a virtus,21 és ezzel teljesnek mondható a király propagandisztikus eszköztára.

Nem feladatunk a Mátyásról készült összes írás elemzése, de Galeotto Marzio és Antonio Bonfini munkái alapján, melyek a leginkább hatottak a Mátyás-kultusz kialakulására, markánsan kimutathatók a Mátyás legitimációjához használt érvek. Marzio műve tudatosan utal az ókori hadvezérek Valerius Maximusnál fennmaradt híres mondásaira,22 sugallva ezzel Mátyás és az antik hősök hasonlóságát.23 Az anekdota műfaji adottságait remekül kihasználva mutatja be Mátyás ügyességét, akaraterejét, nagylelkűségét és bátorságát, amelyek mind-mind a „virtus” erényéhez tartoznak. A humanisták által dicső előképnek tartott Aragóniái Alfonzhoz hasonlóan Mátyás is vallja: aki „igazságosan és törvényesen kormányoz, annak nem kell alattvalói fegyverétől és mérgétől félnie”.24 A magyar király dicsőítése tehát többnyire a humanista kánon szabályai szerint történt, inkább toposzok gyűjteményének tekinthető, és elsősorban nem az uralkodó személyes kvalitásai ihlették.

Az 1480-as években az uralkodó még tudatosabban törekedett a propaganda tökéletesítésére. Mint bőkezű mecénás feltűnt a jelzői között a „fautor inge- niorum”, 1485 körül pedig egy ismeretlen itáliai mester elkészítette azt az éremábrázolást, amely Mátyás céljainak leginkább megfelelt. 1487-től a miniátorok már csak ezt a képet használták. Ezen az érmén Mátyás antik medallionok mintájára szerepel, a hátlap csatajelentén antikizáló felirat: „Marti fautori”.25 Ezzel eljutottunk a lényeghez: Mátyás a humanista gondolatkörbe tökéletesen illeszkedő virtus erényét, a hadisikereket, leleményességet, vitézséget tartotta a legfontosabbnak közölni magáról az európai közvélemény felé. Ezt támasztja alá a

19 Szakály Ferenc-. Királyi mecenatúra, államháztartás és politika Corvin Mátyás Magyarországán. In: Hunyadi Mátyás. Emlékkönyv Mátyás király halálának 500. évfordulójára Szerk. Rázsó Gyula-V Molnár László. Bp. 1990. 323.

20 Pajorin Klára: Humanista irodalmi művek Mátyás király dicsőítésére. In: Hunyadi Mátyás. Emlékkönyv i. m. 334.

21 „Accedit in Matthiam regem invictissimum paternae virtutis vei memoria.. .vei imitatio.” Franciscus Philelphus: Epistolarum familiarum libri XXXVII. Venetiis 1502. f. 147.

22 Valeri Maximi factorum et dictorum memorabilium libri IX.

23 Galeottus Marzius Narniensis: De egregie, sapienter, iocose dictis ac factis regis Mathiae ad ducem Iohannem eius filium liber. Ed. Ladislaus Juhász. Lipsiae, 1934. (Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Aevorum).

24 G. Marzius: De egregie, sapienter i. m. 19.

25 Balogh Jolán: Mátyás király ikonográfiája [...]. In: Mátyás király emlékkönyv születésének ötszázéves fordulójára. I. kötet. Szerk. Lukinich Imre. Bp. 1940. 437., 444.