A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - II. - Kulcsár Krisztina: Adalék a Helytartótanács 1769. évi reformjához. Albert szász-tescheni herceg első helytartói évei és 1768. évi előterjesztése
ADALÉK A HELYTARTOTANACS 1769. EVI REFORMJÁHOZ 225 országos főbiztosság alelnöke is volt. Győry Ferenc is helytartótanácsi titkárként (1754-től) kezdte pályafutását, 1759-től tanácsos lett, majd 1768. február 22-től a Magyar Királyi Udvari Kancellárián alkalmazták.8 Kvassay József is először titkári (1758-1762), majd 1776-ig tanácsosi beosztásban szolgált, 1768- ban altárnokmesteri tisztséget is viselt. Albert előterjesztésében rövid kivonatokban összegezte a felkért tanácsosok összeállításait,9 majd az ezek alapján kialakított saját véleményét, illetőleg javaslatait fejtette ki. A vótum első feléből kiderül: a tapasztalt tanácsosok ugyan az alapokban egyetértettek, de a megoldásokat illetően eltérően gondolkodtak. Az ügyintézés gondjait a következőkben látták: alkalmatlanok a tanácsosok, túl nagy számban állítottak fel bizottságot (állítólag ekkor már tizenkettő létezett), a helytartótanács intézkedési jogköre igen szűkre szabott volt, továbbá javaslatokat tettek arra, miként tudná a tanács az ország javát szolgálni. A gyenge képességű és használhatatlannak értékelt hivatalnokoktól Balogh és Herlein megváltak volna, míg Győry és Kvassay idealista álláspontot képviseltek: ne küldjék el a gyengéket, hanem jobban használják ki a fiatal tanácsosok képességeit, és az idősebbeket versengés révén kívánták volna a munkára ösztönözni.10 A bizottságok megmaradásának kérdése is eltérő nézeteket mutatott: számuk redukálásában, viszont a vegyes (kamarai és helytartótanácsi ügyeket egyaránt illető) bizottságok megtartásában mindannyian egyetértettek, de különböző javaslatokkal éltek. Balogh csupán a pénzügyeket intézőket tartotta volna meg (lelkészpénztári, egészségügyi, számvevői és a zsidók türelmi taxáját intéző), Herlein az oktatásügyit és az úrbérit, Győry az úrbéri és a számvevői megtartásán túl a kegyes alapítványügyi mellett érvelt, míg Kvassay a gazdasági és oktatásügyi bizottság mellett kardoskodott. E négy köznemesi tanácsosnak beható tapasztalata volt arról, mennyi munka hárul rájuk (akár egy-egy bizottságon belül is), mivel beszámolójuk alapján a főnemesek rangjukra hivatkozva nem referáltak. Elégedetlenek voltak az elhúzódó ügymenettel, az akadozó bizottsági munkával is. Balogh mint irodaigazgató arra vonatkozóan is tett hasznos javaslatokat, miként újítsanak a referensi munkán, az ügyek iktatásán és elosztásán, valamint a szóbeli előterjesztéseken. O természetesen amellett állt ki, hogy az irodaigazgató szava mérvadó legyen, ki referáljon egy-egy ügyben. Győry (talán éppen a két tanácsos közötti rivalizálás miatt) viszont úgy vélte, a helytartótanács elnökének egyedül, az irodaigazgató mellőzésével kellene a beérkező ügyeket elosztania. Herlein új 8 MÓL Magyar Kancelláriai Levéltár, Magyar Királyi Kancellária regisztratúrája, Index indi- viduorum Cancellariae (A 79). Köszönöm Szepesiné Simon Éva (MÓL) segítségét. — Győry 1783-ban visszakerült a helytartótanácshoz, mint „első tanácsos” (vagyis az elnök helyettese) 1785-ig. 1785 és 1790 között a győri kerület királyi biztosaként szolgált. A szakirodalomban időnként téves adat jelenik meg személyéről, általában korábbra vagy téves évekre teszik kancelláriai hivatalnokoskodását. Vö. Hajdú Lajos: II. József igazgatási reformjai Magyarországon. Bp. 1982. 208. Életéről megbízható adatok: Szántay Antal'. Regionalpolitik im Alten Europa. Die Verwaltungsreformen Josephs II. in Ungarn, in der Lombardei und in den österreichischen Niederlanden, 1785-1790. Bp. 2005. 373. 9 Ezek a vélemények a herceg helytartói levéltárában találhatók: MOL N 13 (Arch. loc. Alberti Ducis Saxoniae) Lad. 62. Fasc. 12. Nr. 5. Balogh; Nr. 6. Herlein; Nr. 7.: Győry; Nr. 8.: Kvassay. Köszönöm H. Németh István (MÓL) segítségét. 10 MOL A 1 (Őrig. ref.) 1769/33. pag. 33., 34.
