A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - II. - Horváth József: Adalékok a 17. századi győri otthonok berendezéséhez és díszítéséhez - végrendeletek és inventáriumok tükrében
202 HORVATH JÓZSEF azokat hagyni. Somogy Szabó István pl. azt írja 1639-ben: „Az asztalt hagiom Gienesei Szabó Mártonnak, miuel regi szolgám uolt.”34 Az ilyen és hasonló megfogalmazások azt sugallják, hogy a háztartások egy részében talán csak egy-egy asztal lehetett. Pontosabb leírással - és több asztal említésével - csak három hagyatéki leltárban találkozunk: Miklós Pál inventáriumában egy kerek asztal és egy fekete hosszú asztal említtetik; Neumann Jakabnak egy tábori asztala, valamint egy olyan kis asztala van, melynek a közepe fehér márványkő; míg Oppaka György inventáriumában két asztal, valamint egy kicsi harmadik szerepel.35 Szék. A 17. század első feléből fennmaradt győri testamentumok egyetlen esetben sem tesznek említést székekről; ez mindenképpen alacsony értékükkel függhet össze!36 De a század második feléből is csak egyetlen adatot találtam: 1699-ben Tornyos János özvegye említ ,jó három karszék”-et.37 Valószínűleg a hagyatéki leltárakban is csak az értékesebb székek kerültek felvételre, hiszen pl. Brinslerné inventáriuma egyet sem említ.38 A többi inventárium viszont tartalmaz székre vonatkozó adatot is: Miklós Pál házában két karszéket, Oppaka Györgynél négy karszéket, Neumann Jakab ingóságai között pedig kettő aranyos bőrös széket, valamint négy „zsellye” széket - „három reá való vankossal” - tartottak a leltározók említésre méltónak.39 Itt említendő még Miklós Pál hagyatéki leltárának egy érdekes tétele: „egy gyermeknek való szék forgo karikákkal”.40 Széket nem említ, de egy padot igen az 1677-ben testáló Marton Miklós;41 ilyen jellegű bútordarab említése másnál nem fordul elő. Mosdó. A korabeli győri lakások berendezéséhez bizonyára hozzátartozott a mosdó is; végrendelkezőink közül azonban csak kb. tucatnyi tesz említést róla. A legkorábbi említését Hrusich Miklós csizmadia legény 1644-ben kelt testamentumában találtam: ő a rézmosdóját Alberticz György „attia mester uramnak” hagyja.42 Ugyancsak egy rézmosdót említ Fodor János; míg a Maradich György házastársaként testáló Káli Erzsébet felsorolásában „égi Mosdo wst kanna hozaia” szerepel.43 A későbbi említések többsége is hasonlóan szűkszavú; az egy-egy rézmosdót említők sorából csupán két végrendelkezőt emelhetek ki: az 1672-ben testáló Sipos Erzsébetet - ő két rézmosdóról rendelkezik -, valamint a Szabó Jakab házastársaként ekképpen rendelkező Human Katalint: „A máriás mosdot hagyom az János mesternek, az után valót az Eörsiknek. ”44 34 GYEL, GYKHL, Liber Test. Tom. 2., 206. 35 Uo. 372., ill. Sörös P: Végrendeletek és leltárak i. m. 520. és 676. 36 Vö. pl.: Zimányi V: 17. századi lakásbelsők i. m. 141.; a székek alacsony említési aránya egyébként Sopronban is kitűnik (vö. Askercz ÉPolgári otthonok i. m. 97.). 37 Horváth J.\ Győri végrendeletek i. m. III. 202. 38 GYEL, GYKHL, Liber Test. Tom. 2., 94-97. 39 Uo. 372., ill. Sörös P.: Végrendeletek és leltárak i. m. 520. és 676. A székekre tett párnák Ruszton is említtetnek (Zimányi V: 17. századi lakásbelsők i. m. 141.). 40 GYEL, GYKHL, Liber Test. Tom. 2., 372. 41 Horváth J.: Győri végrendeletek i. m. III. 104. 42 Uo. II. 102. 43 Uo. II. 119., ill. 103. 44 Uo. III. 98., ill. 24. (A dőlttel szedett rész betűhív közlés.)
