A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - II. - Horváth József: Adalékok a 17. századi győri otthonok berendezéséhez és díszítéséhez - végrendeletek és inventáriumok tükrében
Konyhai bútorok. A konyhában használatos eszközök közül a leggyakrabban az evőeszközök - közülük is természetesen az értékesebbek - említtetnek, de meglehetősen gyakran találkozunk edények konkrétabb leírásával is. Ehhez képest feltűnő, hogy a konyha bútorzatáról viszont alig tudunk meg valamit forrásainkból. Mindössze kettő ilyen jellegű adatot sikerült kigyűjtenem: Tornyos János özvegye 1699-ben egy „konyhában való almariom”-ot is felsorol bútorai között; míg Fodor János 1644-ben egy fogasról tesz említést.45 Ez utóbbi érdekessége, hogy az ott elhelyezett tárgyakat is felsorolja: ,,Az fogason 12 on Tall, 8 on tányér es 14 fa tányér...” Sajnos a hagyatéki leltárakból sem tudunk meg sokkal többet a konyha bútorzatáról, csupán Neumann Jakab inventáriumában említenek egy konyhához való ládát, „kiben holmi aprólékot szoktak tartani”.46 Összességében tehát a konyhák berendezéséről e forrásokból szinte egyáltalán nem kaphatunk képet - szemben pl. a 17. század eleji soproni inventáriumok ez irányú adatgazdagságával.47 ADALÉKOK A 17. SZÁZADI GYŐRI OTTHONOK BERENDEZÉSÉHEZ 203 Az otthon díszítése A 17. századi ruszti háztartásokat vizsgáló Zimányi Vera a hagyatéki leltárak bútor-adatainak összesítése után a ruszti lakások berendezését meglehetősen egyszerűnek találja, még a jómódú gazdáknál is. Majd megjegyzi: a tehetősebbeknél azonban mégsem nyújtott a lakásbelső sivár képet, mivel színvonalas textíliákkal díszítették lakásukat.48 Győri forrásaink alapján az itteni lakások berendezése a rusztiakénál is egyszerűbbnek tűnik; ezért fontosnak tartom megvizsgálni azt is, mivel díszítették a korabeli győri polgárok otthonaikat. Abrosz. A díszítő célú textíliák közül az abrosszal találkoztam a végrendeletekben a leggyakrabban: mintegy félszáz testáló rendelkezett több-kevesebb darabról. Közülük jónéhányan csupán egyetlen darabot említenek; míg a másik végletet az Opicz János hitvese, ill. Simonkouitth Katalin által említett 12-12, valamint a Poka György testamentumában előforduló 13 darab jelenti.49 Részletesebb leírást csak ritkán találhatunk az abroszokról; így tudjuk pl., hogy a Nyro György özvegye által hátrahagyott kettő darab egyike „kamuka” abrosz, Feyeruary Márton és Sipos Istvánná négy-négy sávos abroszt említ, Horuat Juditnak pedig egy hímes abrosza van, amit a bátyjától kapott.50 Néhány értékesebb abrosz jeleneteket is ábrázolhatott: Brinslerné inventáriumában pl. egy olyan abroszt is említenek, melyen a négy evangélista van kivarrva.51 45 Uo. III. 202., ill. II. 119. 46 Sörös P: Végrendeletek és leltárak i. m. 521-522. 47 Vő. Askercz Éva: Milyenek lehettek a konyhák Sopronban a 17. század elején? (Előtanulmány). Soproni Szemle, 53. (1999: 4. sz.) 370-382. 48 Zimányi V: 17. századi lakásbelsők i. m. 142. 49 GYEL, GYKHL, Liber Test. Tom. 2., 17. és 35., ill. Horváth J.: Győri végrendeletek i. m. III. 16. 50 GYEL, GYKHL, Liber Test. Tom. 2., 11-12., ill. Tom. 1., 229. és 181. A kamuka abrosz alakos és virágos volt, a sávos pedig hosszú csíkokat mutatott; 1. erről: Radvánszky Béla: Magyar családélet és háztartás a XVI-XVII. században. I—III. Bp., 1879-1896. I. 190. 51 GYEL, GYKHL, Liber Test. Tom. 2., 94.
