A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - II. - Horváth József: Adalékok a 17. századi győri otthonok berendezéséhez és díszítéséhez - végrendeletek és inventáriumok tükrében
A ládák tartalmaként leggyakrabban ruhákat említenek, de az esetek egy részében pénzt vagy egyéb értékeket - Simegy Szabó Benedek pl. egy kintlevőségét igazold írást26 - is tartottak benne. Néhány végrendelkező egészen részletes leírást ad ládája tartalmáról; az 1680-ban testáló Hubinai Miklós fekete ládájában pl. 4 ezüstpohár, 2 pártaöv, 1 aranyos láncocska, 4 aranygyűrű, 1 ezüst sótartó, 4 ezüstkalán, 22 abrosz, 12 lepedő („reczes es pamukos”), 7 selymes vánkoshéj, valamint a saját ruhája található; majd e részletes és pontos felsorolást kiegészíti még két tétellel: említ még egy ötödik aranygyűrűt, „az melyben vagyon megy színű Hyancintus keő”, valamint egy hatodikat is - ez utóbbi zálogban van nála 3 forintban.27 E felsorolásban nem csupán az említett tárgyak az érdekesek, de az a pontosság is, mellyel Hubinai Miklós számba vette azokat; mutatja egyben e „leltár” azt is, hogy a láda a ruhatár mellett a családi értékek őrzőhelye is volt korszakunkban. Megjegyezném még, hogy néha láda néven említik a kisebb, értékek megőrzésére szolgáló „skatulyákat” is: így találkozhatunk pl. Brinslerné hagyatékában „égi himes varró Lada”-val, Miklós Páléban pedig „egy hituan Barbély- nak való patika Ladachka”-val is.28 Más esetekben viszont az „Iskatola” kifejezetten ékszerek őrzésére szolgálhatott, amint azt Poka György 1655-ből származó, annak tartalmát bemutató részletes leírása is bizonyítja.29 Almárium. Vizsgált korszakunk másik ismert és említett tároló bútora Győrött az almárium: kb. tucatnyi esetben említik, és néha talán több is van belőle - Leeb Márton özvegye pl. 1693-ban „omariomok”-ról rendelkezik.30 Közelebbit azonban csak két inventáriumból tudunk meg róla: Neumann Jakabnál két sárga öreg almáriumot, Miklós Pálnál pedig egy „őrögh rákot Almariom”-ot vettek leltárba a hagyaték összeírói.31 Szekrény. A 17. század első feléből származó győri testamentumok egyetlen esetben sem tesznek említést szekrényről - vagyis tároló bútorként ez idő tájt csak a láda és az almárium szerepel. A későbbi évtizedekből is csupán egyetlen említését sikerült fellelnem: az 1656-ban Száka János házastársaként testáló Patonay Orsik számol be arról, hogy „Iuanyos Uram” házánál két láda fehér ruházata van, a férje házánál is „egy ládám vagyon fehér ruházattal teli”, a férje ládájában is az ő ruházata van, és ezen felül egy „Szökrénjbenis” van ruházata, mindenestől a magáé.32 A szekrények győri hiánya annál inkább figyelemre méltó, mert Sopronban ekkortájt már szekrényekkel is jelentős számban találkozhatunk: amint azt Askercz Éva kutatásaiból tudjuk, a 17. századi soproni hagyatéki leltárak a 70 láda mellett már 49 szekrényt is említenek.33 Asztal. Kb. kéttucatnyi végrendelkező tesz említést asztalról, az esetek döntő többségében csak azt jelölve meg velük kapcsolatban, hogy kinek akarja ADALÉKOK A 17. SZÁZADI GYŐRI OTTHONOK BERENDEZÉSÉHEZ 201 26 GYEL, GYKHL, Liber Test. Tom. 2., 80. 27 Horváth J.\ Győri végrendeletek i. m. III. 123-124. 28 GYEL, GYKHL, Liber Test. Tom. 2., 95., ill. 372. 29 Horváth J.: Győri végrendeletek i. m. III. 16. 30 Uo. 179. 31 GYEL, GYKHL, Liber Test. Tom. 2., 372., ill. Sörös P: Végrendeletek és leltárak i. m. 520. 32 Horváth J.: Győri végrendeletek i. m. III. 37. 33 Askercz É.\ Polgári otthonok i. m. 95-96.
