A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - II. - Horváth József: Adalékok a 17. századi győri otthonok berendezéséhez és díszítéséhez - végrendeletek és inventáriumok tükrében
200 HORVÁTH JÓZSEF Amíg az említett testálok mindegyike egy-egy ágyról rendelkezett, addig a hagyatéki leltárakban általában ennél többet említenek. Neumann Jakab 1629- ben felvett inventáriumában - hasonlóan az említett Brinslernééhez - három fekvőhelyet írtak össze: közülük az egyik födeles ágy, a másik kettő kis nyoszo- lya.18 Ez utóbbi fekvőhely Oppaka György 1640-ben készült hagyatéki leltárában is előfordul: öt darabot említenek belőle - közülük négyet a lakásban, egyet a „nyári házban” írtak össze.19 Nyoszolya említésével néhány végrendeletben is találkoztam; közülük az egyik legérdekesebb a nemes Maykouich András özvegyeként 1642-ben testáló Boynichich Erzsébet utolsó rendelésében olvasható: ő György nevű szolgájának hagyja - több más mellett - a zöld nyoszolyáját is, hat lepedővel, párnástól.20 Rendelése nem egyedi: szolgának, szolgálónak hagyott ágyról néhány más végrendeletben is olvashatunk. Az 1695-ben Leeb Márton özvegyeként testáló Gerstl Johanna pl. Jutka nevű szolgálójának hagyja - egyebek között - az „Agyot benne valóval együtt, amelyben hál”; míg Stahel Tamás özvegye, Maria Kherin 1636-ban Földes János nevű szolgájának hagyja „az Ági leplet nioszoliostol az melien most hal” - két öreg lepedő, valamint néhány konyhai eszköz és némi készpénz „társaságában”.21 Összességében tehát a végrendeletek adatai alapján csak annyit állapíthatok meg, hogy a végrendelkezők meglehetősen kevés általuk említésre méltónak tartott ággyal rendelkeztek, és elképzelhetőnek tartom azt is, hogy nem jutott mindegyik családtagnak külön ágy.22 A hagyatéki leltárakban ugyan nagyobb számban említtetnek fekvőbútorok, de figyelembe kell vennünk azt is, hogy a fennmaradt néhány inventárium többnyire a gazdagabbnak számító kereskedő-polgárok hagyatékáról készült. Az elszórtan fennmaradt győri adatok ugyanakkor bizonyítják egy új fekvőhely-típus, a fedeles ágy elterjedését is; ez - amint arra Zentai Tünde is rámutat - a gazdagabb győri polgárok reprezentáció iránti vonzódását is mutatja.23 Láda. A győri testálok által leggyakrabban említett bútordarab a láda; közelebbit azonban csak nagyon ritkán tudunk meg róluk. Színüket tekintve talán a zöld lehetett a leggyakoribb, hiszen az inventáriumok közül háromban is említenek egy-egy zöld ládát; míg egy „hoszu feyer Lada”, ill. egy fekete láda kivételével szín megjelölésével másutt sem hagyatéki leltárban, sem végrendeletben nem találkoztam.24 Anyagukra nézve a fából készültek lehettek döntő többségben, de néhány egyébbel is találkoztam: Molnár Anna pl. két másik mellett egy bőr ládát is említ 1631-ben.25 18 Sörös P: Végrendeletek és leltárak i. m. 520. 19 Sörös P: Végrendeletek és leltárak i. m. 675-677.; a nyoszolya tető és függöny nélküli fekvőhely (vö. Askercz E.: Polgári otthonok i. m. 94.). 20 Horváth J: Győri végrendeletek i. m. II. 89. 21 Horváth J.: Győri végrendeletek i. m. III. 179., ill. II. 43. 22 Ezt támasztják alá a ruszti hagyatéki leltárak is (vö. Zimányi V: 17. századi lakásbelsők i. m. 141.). 23 Zentai T: Az ágy és az alvás története, i. m. 125. 24 GYEL, GYKHL, Liber Test. Tom. 2., 94., ill. 372.; Sörös P: Végrendeletek és leltárak i. m. 520.; Horváth J.: Győri végrendeletek i. m. III. 123-124. A ládák többsége egyébként Ruszton is zöld volt (vö. Zimányi V: 17. századi lakásbelsők i. m. 142.). 25 GYEL, GYKHL, Liber Test. Tom. 2„ 65.
