A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - II. - Horváth József: Adalékok a 17. századi győri otthonok berendezéséhez és díszítéséhez - végrendeletek és inventáriumok tükrében
Az otthon berendezése Forrásainkban meglehetősen kevés adattal találkoztam a 17. századi győri lakások berendezésével, bútoraival kapcsolatosan. Ennek csak részben lehet az oka a lakások berendezésének szerénysége, egyszerű bútorzata; fontos tényező lehet ritka előfordulásukban azok kevésbé díszes kivitelezése, valamint az egyéb értéktárgyaknál - pl. ékszerek, ruhák - lényegesen kisebb értéke is.9 Az alábbiakban a fellelt kisszámú adatot próbálom bemutatni, bútortípusok szerint. Ágy. Mintegy félszáz testáló tesz említést valamilyen ágyról. Közülük kb. tucatnyi végrendelkező hangsúlyozza ki, hogy födeles ágyról van szó.10 Közülük kettőre külön is szeretném felhívni a figyelmet: a Szimberger György özvegyeként 1628 novemberében testáló Baranaj Piroska asszony rendelésére azért, mert a témakört alaposan ismerő Zentai Tünde szerint ez a „födeles ágy” kifejezés legkorábbi hazai előfordulása;11 a Der Mátyás özvegyeként 1687-ben vég- rendelkező Haydu Ilona által említettre pedig azért érdemes figyelnünk, mert ő említi az Újvárosban lakók közül elsőként ezt a bútort.12 A győri végrendeletek ágyról, mint bútorról történő említései egyébként a 17. század elején még ritkaságnak számítanak: „A bútor jelentésű ’ágy’ szó a 17. században először a győri mezővárosi jobbágyok végrendeleteiben kerül a szemünk elé, 1616-ban, 1618- ban és 1619-ben, ...” - olvashatjuk a témakör monográfiájában.13 Az ágy színéről csak ritkán van adatunk: nemes Miklós Pál győri polgár 1647-ben felvett hagyatéki leltárában egy zöld fedeles ágyat írtak össze; Tornyos János 1699-ben testáló özvegye fekete födeles ágyát említi; és feketére befestett ágyról rendelkezik 1690-ben Kelemen Ferenc házastársa is.14 Hogy melyik volt Győrött a kedveltebb szín, az forrásaink alapján eldönthetetlen; As- kercz Évától tudjuk, hogy a 17. századi Sopronban a zöld volt a mennyezetes ágyak leggyakoribb színe.15 A testálok egy része kifejezetten „vetett ágy”-ról rendelkezik; hogy ez nem lehetett ritka, azt talán bizonyítja az is, hogy Brinslerné hagyatékának leltározói hármat is említenek.16 E szempontból különösen érdekes Kelemen Ferenc házastársának 1690-ben kelt rendelése: „Az öreg ágyamat, mely feketen van festve, egészen feli vetvén az mint mostan vagyon hat vánkossal edgyütt, hagyom a fiamnak István mesternek.”17 ADALÉKOK A 17. SZÁZADI GYŐRI OTTHONOK BERENDEZÉSÉHEZ 199 9 Ez utóbbiról 1. pl.: Zimányi V: 17. századi lakásbelsők i. m. 141. 10 L. pl.: GYEL, Győri Székeskáptalan Hiteleshelyi Levéltára (a továbbiakban: GYKHL), Liber Testamentorum (a továbbiakban: Liber Test.), Tom. 1., 105., ill. 137.; Liber Test. Tom. 2., 13.; Horváth J.: Győri végrendeletek i. m. III. köt. 43., 202., ill. 161. 11 Zentai Tünde-. Az ágy és az alvás története. Pécs, 2002. 120.; A végrendeletet közli: Horváth J: Győri végrendeletek i. m. I. 123-124. 12 Horváth J.: Győri végrendeletek i. m. III. 160-161. 13 Zentai T: Az ágy és az alvás története, i. m. 119-120.; megjelölt forrása: Horváth -/.: Győri végrendeletek i. m. I. 63., 71., ill. 73. 14 Sörös P: Végrendeletek és leltárak i. m. 681-682., ill. Horváth J.: Győri végrendeletek i. m. III. 202., ill. 168. 16 Askercz E.\ Polgári otthonok i. m. 94. 16 GYEL, GYKHL, Liber Test. Tom. 2., 95. 17 Horváth J.: Győri végrendeletek i. m. III. 168. (A dőlttel szedett rész betűhív közlés.)
