A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - II. - H. Németh István: Városok a csőd szélén? A magyarországi szabad királyi városok eladósodásának hátteréhez

A SZABAD KIRÁLYI VÁROSOK ELADÓSODÁSÁNAK HÁTTERÉHEZ 175 Az eladósodás folyamata Az 1695. évi értékeket látva nem csodálkozhatunk, ha arról olvashatunk az elbeszélő forrásokban, hogy Kassán 1684-ben előfordult, hogy a városi tiszt­viselők fizetésére sem volt elegendő pénz. Ennek megoldására a városi tanács csupán azt tudta kezdeményezni, hogy egyre sűrűbben utasította újabb kocs­mák nyitására a városi grófot, aki a város gazdálkodásáért felelt.30 A legtöbb vá­rosi önkormányzat kénytelen volt hiteleket felvenni ahhoz, hogy a kifizethetet­len kötelezettségeinek eleget tehessen. Pozsony esetében a számadáskönyvek nagyjából lehetőséget nyújtanak arra, hogy ezt pontosabban megvizsgálhassuk. A 17. század utolsó és a 18. század első harmadát felölelő évtizedekből kiválasz­tott évek tendenciája szerint a város gazdálkodását éppen a kölcsönökkel lehe­tett felszínen tartani. Pozsony város gazdálkodásának pénzügyi mérlege A diagram adataiból (1. 4. ábra) a Rákóczi-szabadságharc adatai hiányoz­nak (sajnos ezekhez a kötetekhez nem tudtam hozzájutni), de az 1704. év jelen­tős deficitje sejteti, hogy a visszaesett gazdasági tevékenység és a folyamatos háborúskodás milyen hatással volt a város gazdálkodására. A fenti diagram azt az állapotot mutatja, amely a felvett kölcsönöket is tartalmazza. Látszólag a vá­ros pénzügyi egyensúlya a pozitív irányba fordult, hiszen általában kisebb-na- gyobb hiányokat, vagy még inkább többletbevételt fedezhetünk fel. Amennyiben azonban a folyamatosan felvett kölcsönöket kivesszük a városi gazdálkodás mérlegéről, jól látszik, milyen hatással járt volna a városra, ha egyszeriben nem élhetett volna ezzel a lehetőséggel. (L. 5. ábra) A fenti adatokból jól látszik, hogy a város fizetőképességének fenntartása érdekében a kezdeti hiányok miatt felvett kölcsönöket követően igen nagy szük­ség volt az újonnan igénybe vett hitelekre, hiszen ezek nélkül (akkor is, ha a ka­matok összegét kivonjuk a hiányból) nem lehetett volna fenntartani a város működését, valamint az adók fizetését. A tendencia jól látszik: a kezdeti nehéz­ségeket követően a Rákóczi-szabadságharc volt olyan hatással a városi gazdál­kodásra, hogy az a minduntalan felvett kölcsönökkel tudta csak fenntartani fi­zetőképességét. Ehhez természetesen hozzájárult a lakosság adófizetési képes­ségének visszaesése, amelyet más városokban diagnosztizáltunk.31 Az 1670 előtt megismert tendencia tehát ebben az időszakban igen nyo­mós okkal, de még jobban felerősödött. Ha a városok tisztújítására kirendelt kamarai biztos elég körültekintően járt el, és fennmaradt a jelentése, megis­merhetjük a városok által felvett hitelek nagyságát.32 A 6. ábrából jól láthatjuk, hogy a városok közül a legnagyobb adóssággal a 17. század második felében megváltakozott három város, illetve Sopron és Besztercebánya rendelkezett. 30 AMK H III/2. pur. 30. föl. 6. 1684. február 24. 31 Pozsony esetében is rendelkezésre állnának adókönyvek, valamint restanciajegyzékek, de ezeket a levéltár kiköltöztetése miatt nem tudtam felhasználni. 32 MÓL Magyar Kamara regisztratúrája, Protocollum restaurationum liberarum regiarum civi- tatum (E 34) passim.

Next

/
Oldalképek
Tartalom