A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)
Tanulmányok - II. - Guszarova, Tatiana: „A nagy réghy dicsiretes magyar gyókérbóll ky nőtt szép ágh…” Berényi György báróságára írt Gratuláció
BERÉNYI GYÖRGY BÁRÓSÁGÁRA ÍRT GRATULÁCIÓ 161 rényi György személyében Esterházy megtalálta nézetei és tervei legodaadóbb támogatóját. 1641-ben Nyitra megye alispánja kieszközölte a közgyűléstől, hogy a rendek a saját költségükön 300 gyalogost és 200 lovast állítsanak ki a törökök ellen, és e kis sereg kapitányának a nádor javaslatára a hadviselésben tapasztalt Berényi Györgyöt választották meg.58 De ennek a kis csapatnak nem volt elég ereje nagyméretű vállalkozásokhoz a törökök ellen, annak ellenére, hogy Esterházy és a kalocsai érsek katonákkal erősítették őket. így Berényi csak a stratégiai fontosságú pontok védelmére szorítkozott. 1644-ben, I. Rákóczi György magyarországi hadjárata idején Berényi Nyitra vármegye nemesi felkelésének élére állt, és a császári hadakkal együtt részt vett az erdélyi fejedelem elleni hadműveletekben. Abban az időben, amikor a felső-magyarországi városok, vármegyék és várak sorban csatlakoztak az erdélyi fejedelemhez, Berényi hűsége az uralkodó dinasztia iránt nem maradhatott viszonzatlan, később elnyerte jutalmát. Katonai érdemei tehát Berényit mind a bécsi udvar, mind rendi társai szemében felemelték. III. Ferdinánd bárói címmel és a mágnások rendjébe emeléssel tüntette ki; I. Lipót tanácsosának nevezte ki,59 1659-ben pedig követséggel küldte a polgárháború lángjába borult és a pusztító török büntetőhadjárattól szenvedő Erdélybe.60 A követutasításban az uralkodó nem kételkedik Berényi hűségében, és abbeli meggyőződésének ad kifejezést, hogy méltónak bizonyul bizalmára. Berényi követségének az volt a célja, hogy a fejedelem adjon vissza két magyar megyét (Szabolcsot és Szatmári), és bármi áron adja fel a küzdelmet a szultánnal.61 Kereszthury László a magyar patriótát látta társában, aki minden erejét a hazának szenteli. A «Gratuláció» szerzője ama reményének ad kifejezést, hogy Isten segítségével ebből a dicsőséges magyar gyökérből Magyarország további méltó ivadékokat fog kapni.62 A királyi diploma Berényinek a Szent Korona és a Habsburg Ház (Sacrae Regni nostri Ungariae Coronae, Augustissimaeque Do- mui nostrae Austriacae) iránti hű szolgálatáról szól.63 A két fél azonban nem egészen egyformán értette a hű szolgálatot. Berényi a magyar politikusoknak ahhoz a nemzedékéhez tartozott, amely a bécsi békekötés után nőtt fel; az összes 17. századi országgyűlés a béke feltételeinek betartását követelte. A magyar politikusok e nemzedékének az erdélyi fejedelmek magyarországi hadjáratai adtak önbizalmat, mert ezek a hadműveletek Magyarország elvesztésével fenyegették a Habsburgokat. Berényi György ifjúkora éppen ezeknek a hadjáratoknak a legnagyobb hullámaira esett, ami nem maradhatott hatás nélkül a nézeteire. Egész élete folyamán megőrizte hűségét a dinasztia iránt, ugyanúgy mint patrónusa és bizonyos értelemben tanára, Esterházy Miklós is. De ezzel 58 Komáromv A.: Karancsberényi báró Berényi György i. m. 139. 59 Uo. 152. ' 60 Péter Katalin: A fejedelemség virágkora (1606-1660). In: Erdély története. II. 1606-tól 1830- ig. Szerk. Makkai László, Szász Zoltán. Bp. 1986. 722-725. 61 MOL P 49 21. cs. Fasc. 71. Nr. 10. föl. 91-92. 62 «Adgya ä Jó Isten, hogy ez a Nagy réghy diciretes Magyar Gyókérbóll ky nőtt, szép Ágh, sok hasonló Gyumóltseókeótt és postedtásokott nevellyen, és hadgyon édes hazáyának». 63 MOL P 49 2. cs. Fasc. 2. Nr. 7. föl. 6.
