A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - II. - Guszarova, Tatiana: „A nagy réghy dicsiretes magyar gyókérbóll ky nőtt szép ágh…” Berényi György báróságára írt Gratuláció

megyében kihirdették a királyi okmányt, Nyitra megye alispánja és az ország alnádora, Kereszthury László felszólalt a nemesi közgyűlésen, és lelkes beszéd­del gratulált Berényi Györgynek a magas királyi kitüntetéshez. Az üdvözlő be­széd szövege («Gratuláció Panegiritica», «Panegirisz») megmaradt a családi le­véltárban.10 A «Gratuláció» magyar szövegét «szabad» latin fordítással látták el, ez szintén a családi levéltárban található.11 Valószínű, hogy a magyar nyelv alkalmasabb volt ebben a közegben, mert a magyar nemesek jobban értettek magyarul, mint latinul, a latin nyelv viszont fényt és további ünnepélyességet adott a «Gratuláció»-nak, illetve jobban megfelelt a kor hivatalos érintkezési előírásainak. Ha összehasonlítjuk a latin és a magyar szöveget, láthatjuk, hogy a szerző szabatosabban fejezi ki magát magyarul, gondolatait bőbeszédűen és cikornyásan fejezi ki; a latin szöveg lapidáris, nehézkes, a fordító nem ritkán hibázik, sűrűn alkalmaz neologizmusokat. Sőt mi több, eltéréseket találunk, néha olyanokat, amelyek megváltoztatják a szöveg értelmét. Nem zárhatjuk ki, hogy a szövegeltérések magától Kereszthurytól származnak, de azt sem, hogy a beszédet nem maga fordította latinra, hanem megkért valaki mást, például a megyei jegyzőt. Egészében véve a «Gratuláció» általánosságokat tartalmaz, olyanokat, ami­lyeneket ettől a műfajtól elvártak. Hiába keressük benne Kereszthury erudíció- jának, olvasottságának nyomait, utalásokat szerzőkre, reflexiókat különböző nézetekre és koncepciókra. Az üdvözlő beszédben Berényi életének konkrét té- nyeire sem találunk hivatkozásokat. Mindazonáltal olyan ember írta, aki jól tudta, kiről és miről van szó. Kereszthury Lászlót és az ünnepelt személyt szo­ros rokoni, baráti, társadalmi, hivatali kötelékek kötötték össze. László unoka­húga, Kereszthury Zsuzsanna Berényi György első felesége volt,12 nem egyszer együtt foglalkoztak a család vagyoni ügyeivel.13 Mindketten a megye életének aktív résztvevői voltak, együtt üléseztek a törvényszéken, különböző hivatalo­kat töltöttek be, köztük az alispán tisztségét, találkoztak és együttműködtek az országgyűléseken, végrehajtottak diplomáciai feladatokat. Kereszthury László nagy tisztelettel nyilatkozott rokonáról, és a maga módján magyarázta felemel­kedését. Amennyire lehetséges, a forrásból megpróbáljuk felderíteni azt, ho­gyan látta Berényit és érdemeit egyrészt Kereszthury, másrészt az uralkodó. Természetesen tudatában vagyunk annak, hogy az üdvözlő beszéd nem pótol­hatja a királyi diplomát. Nem zárjuk ki, hogy a nemesi társadalom (Keresz­thury szemén át) és az udvar különbözőképpen látták az új báró érdemeit. Kereszthury László nem kételkedik abban, hogy társa megérdemelte a ki­rályi kegyet, amely szerinte el is késett.14 Mindenesetre a királyi adományozás idején Berényi György már több mint húsz éve a politikai és társadalmi élet ak­tív résztvevője volt: először az 1634/35. évi országgyűlésen tűnt fel. A «Panegi­BERÉNYI GYÖRGY BÁRÓSÁGÁRA ÍRT GRATULÁCIÓ 151 10 MOL P 49 21. cs. Fa.sc. 71. Nr. 9. föl. 56-57. Az egész szöveget 1. a tanulmány függelékében. 11 MOL P 49 21. cs. Fasc. 71. Nr. 8. föl. 54-55. Az egész szöveget 1. a tanulmány függelékében. 12 Nagy Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal. 5. köt. Pest 1859. 223. Házasságuk több mint hüsz évig tartott (Komáromy A.: Karancsberényi báró Berényi György élete i. m. 133., 143.). 13 Például 1654-ben (MOL P 49 10. cs. Fasc. 18. Nr. 30). 14 «...merem mondany, hogy későbben esett, hogy sem kellett volna».

Next

/
Oldalképek
Tartalom