A történettudomány szolgálatában. Tanulmányok a 70 éves Gecsényi Lajos tiszteletére (Budapest-Győr, 2012)

Tanulmányok - II. - Guszarova, Tatiana: „A nagy réghy dicsiretes magyar gyókérbóll ky nőtt szép ágh…” Berényi György báróságára írt Gratuláció

megyében kihirdették a királyi okmányt, Nyitra megye alispánja és az ország alnádora, Kereszthury László felszólalt a nemesi közgyűlésen, és lelkes beszéddel gratulált Berényi Györgynek a magas királyi kitüntetéshez. Az üdvözlő beszéd szövege («Gratuláció Panegiritica», «Panegirisz») megmaradt a családi levéltárban.10 A «Gratuláció» magyar szövegét «szabad» latin fordítással látták el, ez szintén a családi levéltárban található.11 Valószínű, hogy a magyar nyelv alkalmasabb volt ebben a közegben, mert a magyar nemesek jobban értettek magyarul, mint latinul, a latin nyelv viszont fényt és további ünnepélyességet adott a «Gratuláció»-nak, illetve jobban megfelelt a kor hivatalos érintkezési előírásainak. Ha összehasonlítjuk a latin és a magyar szöveget, láthatjuk, hogy a szerző szabatosabban fejezi ki magát magyarul, gondolatait bőbeszédűen és cikornyásan fejezi ki; a latin szöveg lapidáris, nehézkes, a fordító nem ritkán hibázik, sűrűn alkalmaz neologizmusokat. Sőt mi több, eltéréseket találunk, néha olyanokat, amelyek megváltoztatják a szöveg értelmét. Nem zárhatjuk ki, hogy a szövegeltérések magától Kereszthurytól származnak, de azt sem, hogy a beszédet nem maga fordította latinra, hanem megkért valaki mást, például a megyei jegyzőt.

Egészében véve a «Gratuláció» általánosságokat tartalmaz, olyanokat, amilyeneket ettől a műfajtól elvártak. Hiába keressük benne Kereszthury erudíció- jának, olvasottságának nyomait, utalásokat szerzőkre, reflexiókat különböző nézetekre és koncepciókra. Az üdvözlő beszédben Berényi életének konkrét té- nyeire sem találunk hivatkozásokat. Mindazonáltal olyan ember írta, aki jól tudta, kiről és miről van szó. Kereszthury Lászlót és az ünnepelt személyt szoros rokoni, baráti, társadalmi, hivatali kötelékek kötötték össze. László unokahúga, Kereszthury Zsuzsanna Berényi György első felesége volt,12 nem egyszer együtt foglalkoztak a család vagyoni ügyeivel.13 Mindketten a megye életének aktív résztvevői voltak, együtt üléseztek a törvényszéken, különböző hivatalokat töltöttek be, köztük az alispán tisztségét, találkoztak és együttműködtek az országgyűléseken, végrehajtottak diplomáciai feladatokat. Kereszthury László nagy tisztelettel nyilatkozott rokonáról, és a maga módján magyarázta felemelkedését. Amennyire lehetséges, a forrásból megpróbáljuk felderíteni azt, hogyan látta Berényit és érdemeit egyrészt Kereszthury, másrészt az uralkodó. Természetesen tudatában vagyunk annak, hogy az üdvözlő beszéd nem pótolhatja a királyi diplomát. Nem zárjuk ki, hogy a nemesi társadalom (Kereszthury szemén át) és az udvar különbözőképpen látták az új báró érdemeit.

Kereszthury László nem kételkedik abban, hogy társa megérdemelte a királyi kegyet, amely szerinte el is késett.14 Mindenesetre a királyi adományozás idején Berényi György már több mint húsz éve a politikai és társadalmi élet aktív résztvevője volt: először az 1634/35. évi országgyűlésen tűnt fel. A «PanegiBERÉNYI GYÖRGY BÁRÓSÁGÁRA ÍRT GRATULÁCIÓ 151

10 MOL P 49 21. cs. Fa.sc. 71. Nr. 9. föl. 56-57. Az egész szöveget 1. a tanulmány függelékében.

11 MOL P 49 21. cs. Fasc. 71. Nr. 8. föl. 54-55. Az egész szöveget 1. a tanulmány függelékében.

12 Nagy Magyarország családai czimerekkel és nemzedékrendi táblákkal. 5. köt. Pest 1859. 223. Házasságuk több mint hüsz évig tartott (Komáromy A.: Karancsberényi báró Berényi György élete i. m. 133., 143.).

13 Például 1654-ben (MOL P 49 10. cs. Fasc. 18. Nr. 30).

14 «...merem mondany, hogy későbben esett, hogy sem kellett volna».