Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)

Laczlavik György: A budavári Szent Zsigmond prépostság középkori történetéhez

204

LACZLAVIK GYÖRGY

szükségleteinek kielégítésében, kimutatható részvétele a templomban folyó liturgián. Pál bártfai jegyző 1484. március 24-én a Szent Zsigmond-templom előtt, menet közben nyújtotta át városa kérvényét erdődy Bakócz Tamás kancellárnak, amikor Mátyás király a vecsernyéről tért vissza kíséretével a palotába.43 Tehát a király Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepének megünneplését, a vigília vecsernyéjével, nem a palotakápolnában, hanem a nyilvános és minden bizonnyal ünnepélyesebb Szent Zsigmond-prépostság templomában kezdte.44 Már Várday Pál prépostsága idején, 1514-ben a Szent Zsigmond-templomban tartott ünnepélyes istentiszteleten adta át 1514. április 24-én Bakócz Tamás a vezéri zászlót a keresztes hadak vezérének, Dózsa Györgynek.45

1827. január 13-án a Szent György tér szintsüllyesztési munkálatai során egy gazdag női sírra bukkantak, amit Jankovich Miklós Podjebrád Katalin sírjaként határozott meg. Bonfini nyomán is úgy tudjuk, itt temették el Podjebrád Katalin királynét,46 később itt nyugodott Foix-i (Candale-i) Anna, II. Ulászló felesége is.47 Utóbbit azonban csak ideiglenesen helyezték el, férje halála után ki- hantolták, és férjével együtt Székesfehérvárott újratemették.48 Mivel két királynő sírjáról is tudunk, nem lehetetlen hogy más előkelő asszonyok is temetkeztek ide, s a sír azonosítása téves. A leletek azóta — egy ostyatartó szelence kivételével — a Nemzeti Múzeumban sajnos elkallódtak.49 A templom feltárása során azonban egyetlen középkori sírt vagy temetkezésmaradványt sem találtak, így az 1827-ben felfedezett gazdag női sír helyére sem sikerült rábukkan43 „...zw de vesper was der koriig zw Santh Sigmundt unnd do er off das gscholsz gyeng von der vesper, nam ich seyn war unnd gap im eyne supplicatio, dy nam der Erdody Tamasch, seyn Canczler von myr...” Iványi Béla-. Bártfa szabad királyi város levéltára. I. Bp. 1910. 2320.: Buda, 1484. március. 28.

44 Kumorovitz: A budai várkápolna, i. m. 120.

46 Székely. Szent Zsigmond-templom, i. m. 16.; 1514.: „Sequenti die Cardinalis templum Divi Sigismundi magno comitatu ingressus, sacris peractis Pontificis indultum pro concione promulgat, ac non solum in templis, quae Budae et Pesthi habentur, sed ubique in majoribus collegiis sacerdotum, qua vulgo Capitula et Conventus appellantur, tam suae legationis, quam Regia auctoritate curat publicandum. ” „Igitur Cardinalis in eadem Divi Sigismundi aede, sacris prius solemni more celebratis, vexillum album cum cruce praegrandi purpurea ad hoc Romae preparátum, Georgia de manu porrigit; alteramque crucem purpuream, sed minorem, ipsius pro altari in genua provoluti paludamento, se spectante, a suo sartore assuendam curat; additisque ad Deum pro ipsius ac totius expeditionis felici ac prospera fortuna precibus in castra dimittit, quae erant in agro Pesthano...” Nicolaus Istvánffy: Regni Hungarici historia. Liber V Köln, 1724. 41.

46 Antonius Bonfini: Rerum Ungaricarum Decades. Ed. I. Fogéi, B. Iványi és L. Juhász. Lipsiae, 1936. Tom. III. Dec. III. 232.; Jankovich Miklós: Budán felfedezett gazdag sírbolt, melyben hihetőleg Katalin, Mátyás Király első hitvesének és Pogyebrád György leányának teteme találtatott. Pesten, 1827. 51.; Vő. Végh: Adatok a budai kisebb Szűz Mária, i. m. 32. 24. jegyzet

47 1506. július 24.: „Hac die ecclesia Agriensi cathedralis fulmine icta conflagravit, et regina Hungarie francigena defuncta est, et sepulta in templo divi Sigismundi Bude." Kubinyi András: Budai Kakas János és történeti feljegyzései, Tanulmányok Budapest Múltjából 18 (1971) 59-79.

48 Engel Pál: Temetkezések a középkori székesfehérvári bazilikában. Századok (1987) 625. Anna II. Gaston de Foix-Grailly, Kendel (Candale) grófjának lánya, „.dl corpo dila serenissima regina fu posto in uno deposito in una chiesa ... in Alba Regal, dove e le sepulture dile re_■ Vö. Marino Sanuto világkrónikájának Magyarországot illető tudósításai. I—III. Kiad. Wenczel Gusztáv. I. (1496-1501.) Magyar Történelmi Tár 14. (1869.), B. (1501-1515.) MTT 24. (1877.), III. (1515-1526.) MTT 25. (1878.) II. 142-143.

49 Végh: Adatok a budai kisebb Szűz Mária, i. m. 32. 24. jegyzet