Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)

Laczlavik György: A budavári Szent Zsigmond prépostság középkori történetéhez

ni.50 Ennek ellenére a templom mellett bizonyíthatóan működött temető,51 52 ami arra vallhat, hogy a káptalan tagjai plébániai joghatóságot is gyakoroltak.62

Nagyon valószínű, hogy a budavári Szent Zsigmond-káptalan újjáalapítá- sával és nagy birtokokkal történő ellátásával a vezető hivatalnokok számára kívántak biztosítani új javadalmakat,53 ugyanis királyaink tisztviselőiket gyakran egyházi javadalommal fizették.54

A budavári Boldogságos Szűz Mária avagy Szent Zsigmond első kimutatható prépostjáról, Jánosról keveset tudni. Mátyás király 1477. október 12-i oklevelében utasította János prépostot és széki várnagyot, hogy szolgáltassanak igazságot Debrentei Tamás nyitrai püspöknek és a szekszárdi apátság adminisztrátorának.55

A következő kimutatható prépost Münzer János, aki Münzer Jánosnak, a bambergi eredetű nyolcszoros budai bírónak a nürnbergi Mühlstein családból való második feleségétől származó fia volt. Münzer 1491-1498 között állt a Szent Zsigmond-káptalan élén. Tisztségét valószínűleg családi kapcsolatainak köszönhette, ugyanis édesapja Buda leggazdagabb polgára és többszörös bíró, rokona (sógora vagy apósa) Mühlstein Vid pedig kamaraispán volt.56

Huszti Márton 1503. február 24.57 és 1510. szeptember 16.58 között mutatható ki prépostként. Huszti minden bizonnyal a királyi udvarban betöltött tisztségének köszönhette a prépostságot, Huszti ugyanis a királyi „cantor et musicus” címet viselte, tehát a királyi kápolna ének- és zenekarának vezetője, azaz „Kapellmeister”- e volt. Pályáját valószínűleg Beatrix királyné udvarában kezdte, aki 1492-ben 44 dukátot fizetett „Domino Martoni cantori”. Kubinyi András feltételezi — Huszti „Úr” címe miatt —, hogy már ekkor rendelkezett valamilyen egyházi javadalommal. Huszti Márton egyébként Husztból származó mezővárosi polgárfiú volt. Udvari zenészként szakmájának kiváló mestere lehetett, akinek szolgálatát II. Ulászló is nagyra becsülte. Ugyanis Huszti „maga mellé véve az ehhez szükséges, és ebben a művészetben jól jártas csoportot” „a mi tisztességünkre és egész udvarunk ékességére” végezte feladatát, ahogy a király írja. Ezért az uralkodó a prépost Huszt mezővárosban fekvő két házát — az egyik szülőháza— minden adó alól egy 1506. szeptember 21-én kelt oklevélben felmentette, ami szintén nem nemes származására utal.59

60 Feld: Beszámoló, i. m. 36.

51 A budai káptalan 1522. szeptember. 15-i oklevelében (DL 23 681.) olvashatjuk: „in cimiterio nove ecclesie beate Marie virginis ante castrum Budense fundate".

52 Gárdonyi: Buda középkori helyrajza, i. m. 84.

53 Kubinyi: A budavári Szent-Zsigmond, i. m. 21.

54 Kubinyi András: Diplomáciai érintkezések a Jagelló-kori magyar állam és a pápaság között. (1490-15261 la: Magyarország és a Szentszék kapcsolatának 100 éve. Szerk. Zombori István. Bp. 1996.; Uo. 22. jegyzet és Bónis György A jogtudó értelmiség a Mohács előtti Magyarországon. Bp. 1971. 239-240.

55 Vö. 25. jegyzet.

56 Kubinyi: A budavári Szent-Zsigmond, i. m. 20. illetve 27. jegyzet; Kubinyi András: Die Nürnberger Haller in Ofen. 80-128. Sonderausdruck aus „Mitteilungen des Vereins für Geschichte der Stadt Nürnberg. 52. Bd. Nürnberg, 1963-1964.” 89. 69. jegyzet (a továbbiakban: Kubinyi: Haller)

57 DL 37 748.

58 DL 89 001.

59 Kubinyi András: Huszti Márton, II. Ulászló udvari muzsikusa. Adatok a királyi ének- és zenekar történetéhez a 15-16. században. In: Magyar Zenetörténeti Tanulmányok Szabolcsi Bence 70.

A BUDAVÁRI SZENT ZSIGMOND-PRÉPOSTSÁG TÖRTÉNETÉHEZ 205