Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)
Déry Balázs: Ambrosius-idézetek Gellértnél
80 DÉRI BALÁZS „Tria sunt enim quae philosophi mundi istius praecellentissima putauerunt, triplicem scilicet esse sapientiam quod aut naturalis sit aut moralis aut rationalis.” Nyilvánvalóan a praecellentissima visszhangja a témával foglalkozó Gel- lért-szöveg legelején (a kéziratban f. 159r, 1. 26) található prqcellit szó, és a participium felsőfokának hatása lehet a szokatlan principalissima is (a kéziratban f. 159v, 1. 1). Már e két párhuzam sem tűnik távolinak, de még figyelemreméltóbb az, hogy az Ambrus-szöveg philosophi mundi kifejezésére — bizonnyal szójátékként — visszautalva Gellértnél philosophi nudi áll: „Est autem quedam natura, quq omnem{m} prqcellit phisicam, et ipsa principalissima phisica, cui incomparabilis adheret ethica, incomparabilis et loica[m]. Philosophi autem nudi et sine tegmine inmortalissimq philosophiae dixerunt de phisica, de etica uero et loica.” (A kéziratban f 159', 1. 25-159v,5.) - „Ámde van egy olyan természet, amely minden fizikán felül áll, és maga az elsődleges fizika, akitől elválaszthatatlan a felülmúlhatatlan etika és a felülmúlhatatlan logika. A halhatatlan bölcsesség vértjével nem rendelkező, pőre filozófusok beszéltek ugyan fizikáról, etikáról, logikáról, de az igazi fizikát nem ismerték, a csodás etikáról nem tudtak, a felfoghatatlan logikát nem értették.” (Ford. Karácsonyi-Szekfű, i.m. 635-637) Hogy a nudi biztosan nem a mundi romlása, nyilvánvaló a szinonim sine tegmine szerkezetből. S jóllehet Gellért a philosophi mundi kifejezést máshol is használja (a kéziratban f. 17v, 1. 25, ott Isidorus-parafrázisban), nagyon is valószínűnek tűnik, hogy ehelyt az Ambrus-szöveg indította el a sajátos szójátékot (talán a görög-latin gymnosophistae fordítása?). Négy lexikai ill. grammatikai elem egye- zését-hasonlóságát egy ill. két mondaton belül lehetetlen véletlennek tartanunk. Ha pedig ez így van, tehát Gellért nemcsak az 5. caputot ismerte, hanem a „kevésbé fontos” 2.-at is, akkor Gellért előtt ott volt a prológus egész szövege. Az érvelésemet valamelyest gyengítő meggondolásokat is elősorolom: Ambrus szövegében e bevezető mondatok után ó- és újszövetségi képek, mozzanatok, figurák következnek, amelyeket a „triplex sapientia” megjelenéseként mutat be a patrisztikus szerző (a pátriárkák három kútja, Salamon három könyve, Máté-Márk-Lukács). Némileg furcsa, hogy ha Gellért teljes terjedelmében ismerte a prológust, miért nem építi be művébe e hatásos allegóriákat.22 Végül meg kell még említenünk, hogy a „physica, ethica et logica” hármassága — azonban a Szentháromságra való értelmezés nélkül — még egy helyen előfordul: a Deliberatio VII. könyvében (a kéziratban f. 115v, 1. 4). Amennyiben valószínű — márpedig a VIII. könyv alapján annak látszik —, hogy a filozófia eme három területének ilyen formában, e pontos megnevezésekkel23 való, együttes felsorolása legalábbis végső soron Ambrusra megy vissza — s ezzel voltaképpen a harmadik helyen azonosítunk Ambrus-idézetet —, a filológiai apparátusnak ezen a helyen mind Ambrusra, mind pedig — a műegész együttlátását elősegítendő — a VIII. könyv fent elemzett helyére — és fordítva is, amonnan ide — utalnia kellene. 22 Az ószövetségi könyvek egy hasonló besorolása a Deliberatio IV könyvében (a kéziratban f. 36v, 1. 25-37r, 4) közvetlenül nem Ambrusra, hanem Isidorusra megy vissza, Etym. 2,24,8! 23 Ezért nem Isidorus hatását gyanítom, mert a 22. jegyzetben megadott helyeken a natura, moribus, Aloica szavak utalnak a három tudományterületre.
