Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)
Déry Balázs: Ambrosius-idézetek Gellértnél
Déri Balázs: AMBROSIUS-IDÉZETEK GELLÉRTNÉL A Szent Gellért-filológiának egyik fő gondja volt, és számos tanulmány, valamint az ezek eredményeit rögzítő két modem szövegkiadás után is máig a fő kérdése maradt a Deliberatio supra hymnum trium puerorum forrásainak feltárása.1 Enélkül ugyanis nem lehet megállapítani a mű gondolatmenetét, alkotásmódját, s nem lehet helyesen értékelni az eredetiség szempontjából a velencei(?)-magyar szent írót. Már Batthyány Ignác kiadásának2 apparátusából kiviláglott, hogy Gellért — természetesen — a latin Bibliát idézi a legtöbbször.3 A Vulgatától való eltéréseket illetően Bodor András vetette föl,4 hogy nem — vagy nem mindig — emlékezetből való idézésről van szó, hanem a Vulgata előtti, általa „textus italicus”-nak tartott szövegváltozatokról (azaz a régebben pontatlanul összefoglalóan Italának, a mai szakirodalomban elterjedt terminológia szerint pedig Vetus Latinának nevezett régi fordításokról). Ennek okát azonban a jeles filológus helytelenül adta meg: szerinte Gellért romlott (vagyis a Vetus Latina-változatokkal kontaminálódott) szövegű Bibbát használt. Hogy Gellért — egyébként ismeretlen — Bibliája bizonyos pontokon ilyen értelemben kontaminált szöveget is tartalmazhatott, nem lehet kizárni. Számos helyen igazolódott azonban, hogy a Vulgata szövegétől való — úgymond — eltérés azon, Gellért által idézett patrisztikus és liturgikus forrásokra megy vissza, amelyek a Vulgata előtti fordításokat idézik.5 Bodor tanulmányának legfőbb tanulsága, hogy Gellért filozófiai, természettudományi, nyelvészeti (etimológiai), retorikai, egyháztörténeti (legalábbis hereziológiai) ismeretei nagyrészt Sevillai Izidor Etymologiae-jára, a középkor széltében-hosszában elterjedt enciklopédikus művére vezethetők vissza, illetve annak szó szerinti vagy parafrazeált idézetei. Bodor számos más patrisztikus citátum forrását is listába vette (a korábbi kutatás eredményeit kiegészítve).6 1 A vonatkozó tanulmányok elősorolása helyett Nemerkényi Előd kutatástörténeti összefoglalására utalok: Nemerkényi Előd: Szent Gellért Deliberatiójának kutatástörténete. Fons X. (2003) 1. sz. 3-19., különösen 13. skk. 2 Sancti Gerardi episcopi Chanadiensis scripta et acta hactenus inedita cum serie episcoporum Chanadiensium. Opera et studio Ignatii comitis de Batthyány. Albo-Carolinae [Gyulafehérvárott] 1790. (a továbbiakban: Batthyány) 3 Az erre vonatkozó kutatások áttekintésétől, már csak a kérdés lezáratlansága miatt is, eltekintek. 4 Bodor András: Szent Gellért Debberatio-jának főforrása. Századok 77 (1943) 173-227.; a Biblia-változatokról: 177. (a továbbiakban: Bodor) 5 Vö. Déri Balázs: Szent Gellért-szövegproblémák. Egyházak a változó világban. A Nemzetközi Egyháztörténeti Konferencia előadásai. Esztergom, 1991. május 29-31. Szerk. Bárdos István, Beke Margit. 388. 6 Bodor, i. m. 226-227.
