Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)
Bilkei Irén: A zalavári és kapornaki konvent hiteleshelyi tevékenységének néhány sajátossága a Mohács utáni évtizedekben
KONVENTEK HITELESHELYI TEVÉKENYSÉGE MOHÁCS UTÁN 55 rontott papírokat is. Arra szintén vannak példák, hogy egy időpontban több példányban adták ki az oklevelet, vagy egy későbbi időpontban újra kiadták. Általános formájuk szerint a konvent először megnevezi önmagát: nos, conventus ecclesie Beati Adriani martiris de Zala, ill. Sancti Salvatoris de Kapornak, majd a memorie commendamus tenore presencium significantes, quibus expedit universis után quod-dal bevezetve a vallomástevő(k) neve következik a coram nobis personaliter constitutus valamint a sponte et libere confessus formulákkal. Ezután a bevallásban foglalt jogi tény ismertetése következik, ami többségben különböző birtokügyek (adásvétel, zálog, csere stb.), hitbér és jegyajándék ügyében való megegyezés, tanúvallomások stb. A bevallások napját az egyházi ünnepek szerint jelölték, az évet vagy teljesen szavakkal írták, vagy arab számjegyekkel. Római számos évszám az adott korszakban a zalai konventek okleveleinél nem fordult elő. Megjegyzendő, hogy néhány fassionalis oklevél, különösen a zalavári konvent előtt kiadott igazolások nem tartják szigorúan ezeket a formákat. A konventek kiadványainak másik nagy csoportját a hiteleshelyek jelentései képezik. A zalai konventeknél ezek általában fogalmazvány formájában maradtak fenn a parancsleveleken, de vannak tisztázati példányok is, amikbe a szokásos módon belefoglalták a mandatum szövegét. Arra is van példa, hogy az eredeti mandatum és a rajta lévő relatio-fogalmazvány mellett ugyanezen jelentésnek a tisztázata is megmaradt a benne foglalt mandátummal. Néhány esetben látható, hogy a kiküldött konventi ember az eljárásról jegyzeteket készített a mandatum pecsétjének papírfelzetére írva, és ennek fel- használásával szerkesztette meg a jelentést. Az adott korszakban, hasonlóan a leleszi példákhoz, a jelentésfogalmazványok a parancslevelek elő- és hátlapján egyaránt előfordulnak, vagy körbeveszik a papíron a mandátumot. A relatiok tisztázatai külső formájuk szerint zárt oklevelek. Szerkesztésük a mandátumhoz igazodik. Kezdete egy üdvözlő formula a mandatum kibocsájtójának megnevezésével és az üdvözléssel: serenissimo principi domini regis vagy spectabili et magnifico palatino stb. paratam amicitiam cum honore. Ezután jelezték a mandatum vételét: litteras... recepimus, majd in hac verba kezdettel lemásolták annak szövegét. Ezek után következett a jelentés az intézkedés lefolytatásáról, esetünkben nagyrészt birtokba bevezetésről és beiktatásról, valamint a hatalmaskodások kapcsán kiadott idéző oklevelek kézbesítéséről. A szövegben megnevezték az eljárásnál résztvevő királyi vagy nádori embert és a konvent által kiküldött szerzetest, a hites tanúbizonyságot, valamint azt a napot, amelyen a hiteleshely az aktust végrehajtotta. A relatio dátumát általában nem nappal jelölték, hanem a végrehajtás dátumához viszonyították. Pl. tertio die diei introductionis I exhibitionis anno supradicto. A relatiok és a mandátumok külzetén feltüntették a címzett hatóságot, az ügyfél nevét és az ügy tárgyát. Pl. intro- ductoria et statutoria vagy exhibitoria, ammonitoria et certificatoria. Esetenként a külzeten rövid, regesztaszerű emlékeztető (memorialis) található valamint korabeli s későbbi ügyviteli feljegyzések. A hiteleshelyek kancelláriája egyszerűsítésre törekedett. Különösen a ka- pornaki konvent nótáriusainak gyakorlatában az 1540-es évektől figyelhető meg, hogy a mandatum szövegére már nem írtak fogalmazványt a jelentéshez,
