Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)

Bilkei Irén: A zalavári és kapornaki konvent hiteleshelyi tevékenységének néhány sajátossága a Mohács utáni évtizedekben

KONVENTEK HITELESHELYI TEVÉKENYSÉGE MOHÁCS UTÁN

49

te.), hogy a zalavári és a kapornaki konventek iratait Vasvárra szállítsák át és a hiteleshelyi jogokat a vasvári káptalan gyakorolja tovább. Ezt a rendeletet akkor még biztosan nem hajtották végre, mert Zala megye közgyűlése 1580. május 12-én határozott arról, hogy a két konvent iratait a somogyi konvent pecsétjével együtt az akkor már Szombathelyen működő vasvári káptalanhoz kellett vinni. Ez végül csak a megye ismételt sürgetésére 1583. szeptember 11. után történt meg.13

A török hódoltság korában a Nyugat-Dunántúlon ezután már csak néhány hiteleshely működött: a győri székeskáptalan, a vasvári káptalan, a csornai premontrei konvent és a veszprémi káptalan.14

A hiteleshelyi működést a Mohács utáni években nemcsak a török veszély, hanem a kettős királyválasztást követő zavaros közállapotok is befolyásolták. Az anarchia bizonytalanná tette a hiteleshelyi kiküldetéseket, a szerzetesek elleni támadások megsűrűsödtek, hiába hoztak újabb és újabb törvényeket a védelmükre.15 Zala is többször cserélt királyt ezekben a zavaros időkben attól függően, hogy Nádasdy Tamás vagy Török Bálint éppen melyik király oldalán álltak.16

A kapornaki apátság is belesodródott a két király közötti küzdelembe, mert akkori apátja, Semjén Antal Szapolyai János hűséges híve volt. Ferdinánd 1530- ban többször is Pimpinella Vince érseknek adományozta a kapornaki apátságot és Semjéni Antalt kegyvesztettnek nyilvánította, mire ő önként lemondott, de megválasztatta unokaöccsét Szili Albertet utódává. így a pápai követ még 1533-ban sem tudta az apátságot elfoglalni.17

A zalavári apátság élén ezekben az években Nádasdy Tamás állt világi kormányzóként. O Ferdinánd hűséges híve volt, csak rövid időre (1529-1534) állt át János király pártjára.18 A zalavári és a kapornaki oklevelek tanúsága szerint 1527 és 1541 között a pártviszályok ellenére a hiteleshelyi tevékenység zavartalanul folyt mindkét konventben. Valószínűleg a hiteleshelyi intézmény tekintélye még megkérdőjelezhetetlen volt, a perjog működésüket erősítette és mindkét konventnél megfelelő számú rendtag volt, akik el tudták végezni a munkát.

Hasonlóan nem ártott a hiteleshelyeknek ezekben az évtizedekben a világi írásbeliség térhódítása sem. A vármegye nem vette át a hiteleshely szerepét. A Mohács utáni évekből vannak ugyan adataink Zala megye működésére, de a

13 Zala Megyei Levéltár (a továbbiakban: ZML). IVl.a. Megyei közgyűlési jegyzőkönyvek. 1580.máj.12. ill. 1583.szept.ll.

14 Bilkei Irén: Hiteleshelyek Zalában (XIII-X1V század) In: A Dunántúl településtörténete VII. Falvak, várak és puszták a Dunántúlon (Xl-XIX.század). Szerk. Somfai Balázs. Veszprém, 1989. (a továbbiakban: Bilkei 1989) 343-350.

15 Papp, i. m. 14.

16 Bilkei Irén: Zala megye nemessége a Mohács utáni két évtizedben. In: Zalai történeti tanulmányok. Szerk. Káli Csaba. Zalaegerszeg, 1997. 21-59. (Zalai Gyűjtemény 42.)

17 Nagyfalusy Lajos: A kapornaki apátság története I—II. Kalocsa, 1941. (a továbbiakban: Nagyfalusy) 102-111.

18 Bessenyei József: Nádasdy Tamás a politikus és államférfi. In: Nádasdy Tamás (1498-1562). Tudományos emlékülés.Szerk. Söptei István. Sárvár, 1999. 9-27. (Nádasdy Ferenc múzeum kiadványai 3.)