Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)
Bilkei Irén: A zalavári és kapornaki konvent hiteleshelyi tevékenységének néhány sajátossága a Mohács utáni évtizedekben
48 BILKEI IREN kapornaki bencés rendi konventek hiteleshelyi levéltárai 1526 utáni okleveleinek a feltárását és regesztákban való közlését.5 Jelen dolgozatnak nem célja a hiteleshelyek középkori működésének bemutatása, ezt a szakirodalom már több megközelítésben is elvégezte.6 Szükségesnek látszik azonban a hiteleshelyek Mohács utáni helyzetét Papp László nyomán röviden áttekinteni, aki a Mohács utáni korszakot a hiteleshelyek hanyatlásának tartja, és részletesen elemzi ennek okait.7 A mohácsi csata után a török pusztításnak elsősorban az első betörés útvonalába eső hiteleshelyek estek áldozatul, Pécs és Szekszárd. 1529-ben pedig a csornai konvent egész levéltárát elpusztította a Bécs ellen vonuló török.8 A zalai hiteleshelyek okleveleiben először 1531-ben bukkant fel a török veszedelemre való hivatkozás, az ennek nyomán fellépő szegénységet és nélkülözést panaszolta a/assío-tevő.9 Ez a török hadjárat azonban a hiteleshelyi működést még nem fenyegette. A királyi Magyarország területén a korai újkorban változatlanul működött tovább a hiteleshelyek nagy része, a hódoltságban azonban tevékenységüket nem tudták folytatni.10 A török jelenléttel, ill. terjeszkedéssel függött össze az a jelenség, hogy a hiteleshelyek kényszerűségből, hogy túlélhessék a pusztulást, áthelyezték működésüket a török által nem veszélyeztetett területekre.11 A két fontos dunántúli eset Zalához kapcsolódik. 1546. márc. 21-én Ferdi- nánd Zala megyéhez szóló mandátuma arról rendelkezik, hogy mivel a veszprémi káptalan a törökök miatt Veszprém várában nem működhet, Zala megye erősítse meg a veszprémi püspökség Egerszeg nevű oppidumát és a veszprémi káptalan ott folytassa tovább tevékenységét.12 A rendelkezést biztosan nem hajtották végre. A 16. század közepére több, valaha tekintélyes konvent a Dél-Dunántúlon siralmas állapotba jutott. A somogyvári bencés konventről tudjuk, hogy 1508- ban, amikor a rendi vizitátorok vizsgálatot tartottak a Szent Egyed-apátság- ban, düledező templomépületet és összesen öt szerzetest találtak, akik közül kettő állandóan kiküldetésben járt hiteles tevékenységet végezni.A szekszárdi konvent már 1526-ban elpusztult. így gyakorlatilag a zalavári és a kapornaki konventre maradt a Dél-Dunántúl lakossága jogügyleteinek intézése. 1566-ban a török elfoglalta Szigetvárt és nyomult tovább a Dunántúlon. Ez volt a két konvent hanyatlásának kora, a kiadott hiteles oklevelek száma rohamosan csökkent, majd megszűnt. 1575-ben törvény rendelte el (1575. évi 17. 5 Bilkei Irén: A zalavári és kapornaki konventek hiteleshelyi levéltárainak oklevélregesztái I. 1527-1541. Zalaegerszeg, 1999. (Zalai Gyűjtemény 47.); II. 1542-1544. Zalaegerszeg, 2002. (Zalai Gyűjtemény 54.); III. 1545-1548. Kézirat, (a továbbiakban: Bilkei I—II—III.) Oklevélregeszták 1-582. 6 Az alapvető feldolgozás: Franz Eckhart: Die glaubwürdigen Orte Ungarns im Mittelalter. MIÖG IX/2. Innsbruck, 1914. (a továbbiakban: Eckhart) 395-558. 7 Papp, i. m. 7-17. 8 Horváth Antal: A csornai konvent hiteleshelyi működése. Keszthely, 1943. 17. 9 Bilkei I., i. m. 74. regeszta: „... praesertim prenimia inopia egestateque et paupertate que annis superioribus, proxime transactis per devastationem et flagrancionem saevissimi Thurearum Caesaris non solum ipsi, sed edam huic universe terre Zaladiensi provenerint” 10 Papp, i. m. 7-17. 11 Uo. 12 Papp, i. m. 19.
