Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)
N. Tahin Emma: Orvosok a Zsigmond-kori Magyarország városaiban
ORVOSOK A ZSIGMOND-KORI MAGYARORSZAG VAROSAIBAN 353 után Velence került az első helyre a keleti cikkek áruforgalmának az irányításában. Az itáliai városok a levantei árukkal együtt a keleti hatástól megérintett kultúrájukat is közvetítették, beleértve a szűkebb és tágabb értelemben vett higiénés kultúrát is. Az itáliai távolsági kereskedelem útvonalán fekvő, gazdagodó európai városokban korán megkezdődött a városi egészségügy megszervezése, városi orvos és gyógyszerész alkalmazása, gyógyszertár felállítása. Jól szemlélteti a magasan fejlett közegészségügy kihatását Velence és Nürnberg esete. Velence jól szervezett közegészségügye szolgált példaként a vele szoros kereskedelmi kapcsolatban álló Nürnberg közegészségügyének megszervezéséhez.33 Buda mint az ország legjelentősebb és központi helyzetű városa, kiváltotta a külföldi, az olasz, ezen belül elsősorban firenzei és velencei, valamint a dél-német, regensburgi, majd a 14. század közepétől nürnbergi kereskedők érdeklődését is. Budát sem kerülhette el a kereskedelemi, üzleti és a rokoni, családi kapcsolatokon keresztül érkező olasz, majd német hatás.34 Az Itáliában már a 14. század elején megszokott városi orvos alkalmazását mutatja Piacen- zai Jakab esete, amelynek magyar vonatkozása is van. Piacenzai Jakab hazájában városi orvos volt. 1311-ben kötött szerződést Gemona kapitányával, hogy az itteni betegeket három alkalommal honorárium nélkül, a további esetekben előzetes egyezség szerint tiszteletdíjért gyógyítja. Fizetése készpénzben 200 font veronai kispénz volt. Járandósága a várostól tisztességes házzal egészült ki. A város területét a kapitány, a tanács és a betegek tudta nélkül nem hagyhatta el. Valószínűleg az aquileai pátriárka ajánlására lett Károly Róbert orvosa. Karrierje a zágrábi püspökségig ívelt.35 A távolsági kereskedelem útvonalán fekvő Münchenben 1312-ben már volt fizetett orvos. Nürnbergből pedig 1332/38-ból maradt fenn a városi orvos esküje. Egyetemi fokozatukat nem tünteti fel az irodalom. Az 1338 és 1360 közötti nürnbergi gyógyszerészi eskü értelmében a városi tanács arra törekedett, hogy szegény és gazdag számára a gyógyszerrel való ellátás megkülönböztetés nélkül biztosítva legyen. 1396-ban már hat sebész gyakorolta a foglalkozását és 1398-ban egy törésekre és kőbántalmakra szakosodott specialista is. A városi orvos tevékenységébe és honoráriumába bepillantást enged az 1362-ben Augsburg városa és Meister Heinrich von Diliingen között létrejött szerződés. Ennek értelmében az orvos köteles volt a városban letelepedni, minden polgárt, akár szegény, akár gazdag orvosi kezelésben részesíteni. Ha a páciens kereste fel az orvost akár vizeletszemle, akár konzultáció céljából, két pfennig volt a honorárium, ha az orvos kereste fel a beteget, akkor a betegnek nyolc pfenniget kellett fizetnie. Ha a kezelés nyolc napnál tovább tartott 60 pfennig volt a tiszteletdíj. Ha intézkedett az orvos, receptet rendelt, akkor a honoráriuma négy schilling pfenniget tett ki. 1397-ben a regensburgi gyógyszerészrendtartás intézkedett arról, hogy nem szabad mérgező gyógyszert eladni, és az or33 Küknél, i. m. 83-87. 34 Kubinyi András: Buda alapításától a budai magyarok egyenjogúsításáig. Irr Bácskai Vera-Gyáni Gábor-Kubinyi András: Budapest története a kezdetektől 1945-ig. Bp. 2000. 35-39. 35 Mályusz Elemér: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Bp. 1971. 198.
