Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)

N. Tahin Emma: Orvosok a Zsigmond-kori Magyarország városaiban

354 N. TAHIN EMMA vosságokat évenként frissíteni kell. Az orvos számára pedig a város kötelezővé tette a gyógyszertár ellenőrzését.36 Budán a vezető polgárságot érdekeltségei és kapcsolatai mindenekelőtt Nürnberghez fűzték. Márk kamaraispánt, Zsigmond tanácsadóját Budán „Nüm- bergi”-nek nevezték. Ugyanabba a konzorciumba tartozott, mint Héthársi János, akinek tulajdonítja Mollay Károly a Jogkönyv megfogalmazását, és mint Stadler János, aki szintén nürnbergi volt. Héthársi és társai segítették a dél-német tő­kés vállalkozókat, akik a budai kiváltságok megszerzése miatt nem ritkán fel­vették a budai polgárjogot, hogy Budán is olyan életfeltételek közé kerüljenek, amelyek között otthon érezhetik magukat. A Jogkönyv több cikkelyében kimutatható a sokrétű német joggyakorlat hatása (forrásként hivatkozik is a magdeburgi jogra).37 A városi élet szinte minden fontos területét felölelő Jogkönyv a közegész­ségügy egyes területeiről több fejezetben is rendelkezik. Ennek ellenére nem szól az orvosokról, noha külön fejezetet szentel a gyógyszerészeknek, fejezet­címben említi a sebészeket és a fürdősöket, rendelkezik a bíró és az esküdtek felügyelete alá tartozó ispotályokról, fellép a kuruzslók ellen, stb.38 A Jogkönyvből is tudjuk, hogy volt a városban orvos. A 154.§-ban történik említés az orvosról “Maisterr Niclas, der Artzt” személyében, de nem foglako­zásával kapcsolatban. A sajtos kofák elárusító helyének kijelölésekor szerepel Miklós mester, az orvos háza, amely a Szent György tér közelében, a város pia­cán, a patikárusok sora előtt állt. Háza utal vagyoni és társadalmi helyzetére. A vezetőréteg lakhelye az alapítás korában a főtér, az Anjou-korban az Olasz utca volt. A Zsigmond-korban az új vezetőréteget képviselő családok életének színte­re a mai Úri utca déli része volt.39 Miklós mester, az orvos személyének azonosí­tása, képzettségének megállapítása komoly nehézségekbe ütközik. Csak ke­resztnevéről történt említés. Ez utalhat polgári származására, de jelentheti azt is, hogy helybeli, ismert személy. Háza valószínűsíti, hogy letelepedett polgár. Neve mellett szerepel a magister német nyelvű megfelelője, a „Maisterr” amely tanultságának jelzése is lehet, de lehet a tiszte miatt viselt cím, ill. megszólítás is. Mindenképpen azt jelzi, hogy köztiszteletben álló polgár volt. Feltételezhet­jük, hogy miként a német városokban, úgy Budán is az orvos tekintélynek örvendett.40 Buda városában az orvoshoz fordulás egy oklevél bizonysága szerint köz­napi dolognak számított. Olmud Péter presbiter, a sasadi egyház rektora vere­kedés közben egy budai szénakereskedő fején sebet ejtett, aki véleménye sze­36 Küknél, i.ra. 86-87. 37 Schmitz, i.m. 11.; Relković Néda: Buda város jogkönyve. Bp., 1905. 27. (a továbbiakban: Relković)-, Mályusz: Zsigmond király, i.m. 163-164. 38 Mollay Károly: Das Ofner Stadtrecht. Eine deutschsprachige Rechtsammlung des 15. Jahr­hunderts aus Ungarn. Bp. 1959. (Monumenta Historica Budapestinensia I.) 102.§, 103.§, 110.§, 113.§, 168.S, 182.§, 331.§, 373.§, etc. (a továbbiakban: Mollay)-, Relković, i.m. 125-127, 275-276, 279-280, 300-301.; Buda város jogkönyve. Szerk. Blazovich László, ford. Schmith József. Szeged, 2001. 26. 39 Mollay, i.m. 154.§ ; Pataki Vidor: A budai vár középkori helyrajza. Budapest Régiségei 15 (1950) 249.; Mályusz: Zsigmond király, i.m. 173. 40 Schmitz, i.m. 19.

Next

/
Oldalképek
Tartalom