Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)
N. Tahin Emma: Orvosok a Zsigmond-kori Magyarország városaiban
354 N. TAHIN EMMA vosságokat évenként frissíteni kell. Az orvos számára pedig a város kötelezővé tette a gyógyszertár ellenőrzését.36 Budán a vezető polgárságot érdekeltségei és kapcsolatai mindenekelőtt Nürnberghez fűzték. Márk kamaraispánt, Zsigmond tanácsadóját Budán „Nüm- bergi”-nek nevezték. Ugyanabba a konzorciumba tartozott, mint Héthársi János, akinek tulajdonítja Mollay Károly a Jogkönyv megfogalmazását, és mint Stadler János, aki szintén nürnbergi volt. Héthársi és társai segítették a dél-német tőkés vállalkozókat, akik a budai kiváltságok megszerzése miatt nem ritkán felvették a budai polgárjogot, hogy Budán is olyan életfeltételek közé kerüljenek, amelyek között otthon érezhetik magukat. A Jogkönyv több cikkelyében kimutatható a sokrétű német joggyakorlat hatása (forrásként hivatkozik is a magdeburgi jogra).37 A városi élet szinte minden fontos területét felölelő Jogkönyv a közegészségügy egyes területeiről több fejezetben is rendelkezik. Ennek ellenére nem szól az orvosokról, noha külön fejezetet szentel a gyógyszerészeknek, fejezetcímben említi a sebészeket és a fürdősöket, rendelkezik a bíró és az esküdtek felügyelete alá tartozó ispotályokról, fellép a kuruzslók ellen, stb.38 A Jogkönyvből is tudjuk, hogy volt a városban orvos. A 154.§-ban történik említés az orvosról “Maisterr Niclas, der Artzt” személyében, de nem foglakozásával kapcsolatban. A sajtos kofák elárusító helyének kijelölésekor szerepel Miklós mester, az orvos háza, amely a Szent György tér közelében, a város piacán, a patikárusok sora előtt állt. Háza utal vagyoni és társadalmi helyzetére. A vezetőréteg lakhelye az alapítás korában a főtér, az Anjou-korban az Olasz utca volt. A Zsigmond-korban az új vezetőréteget képviselő családok életének színtere a mai Úri utca déli része volt.39 Miklós mester, az orvos személyének azonosítása, képzettségének megállapítása komoly nehézségekbe ütközik. Csak keresztnevéről történt említés. Ez utalhat polgári származására, de jelentheti azt is, hogy helybeli, ismert személy. Háza valószínűsíti, hogy letelepedett polgár. Neve mellett szerepel a magister német nyelvű megfelelője, a „Maisterr” amely tanultságának jelzése is lehet, de lehet a tiszte miatt viselt cím, ill. megszólítás is. Mindenképpen azt jelzi, hogy köztiszteletben álló polgár volt. Feltételezhetjük, hogy miként a német városokban, úgy Budán is az orvos tekintélynek örvendett.40 Buda városában az orvoshoz fordulás egy oklevél bizonysága szerint köznapi dolognak számított. Olmud Péter presbiter, a sasadi egyház rektora verekedés közben egy budai szénakereskedő fején sebet ejtett, aki véleménye sze36 Küknél, i.ra. 86-87. 37 Schmitz, i.m. 11.; Relković Néda: Buda város jogkönyve. Bp., 1905. 27. (a továbbiakban: Relković)-, Mályusz: Zsigmond király, i.m. 163-164. 38 Mollay Károly: Das Ofner Stadtrecht. Eine deutschsprachige Rechtsammlung des 15. Jahrhunderts aus Ungarn. Bp. 1959. (Monumenta Historica Budapestinensia I.) 102.§, 103.§, 110.§, 113.§, 168.S, 182.§, 331.§, 373.§, etc. (a továbbiakban: Mollay)-, Relković, i.m. 125-127, 275-276, 279-280, 300-301.; Buda város jogkönyve. Szerk. Blazovich László, ford. Schmith József. Szeged, 2001. 26. 39 Mollay, i.m. 154.§ ; Pataki Vidor: A budai vár középkori helyrajza. Budapest Régiségei 15 (1950) 249.; Mályusz: Zsigmond király, i.m. 173. 40 Schmitz, i.m. 19.
