Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)

Szende László: Łokietek Erzsébet a 14. századi hazai elbeszélő forrásokban

LOKIETEK ERZSÉBET A 14. SZÁZADI HAZAI ELBESZÉLŐ FORRÁSOKBAN 337

nyíltan. Közlése szerint Károly király halála után Erzsébet fogadalmat tett (.habens devotionem), hogy felkeresi a szentek ereklyéit, és tiszteletét teszi Péter és Pál apostolok küszöbénél. Az özvegy királyné állhatatos volt, sem női volta, sem az utazás fáradalma, sem a tenger veszedelmei nem tántorították el.* 33 Küküllei kiemeli Erzsébet férfias lelkét, és hogy bízott az égi oltalomban. Az is világosan kiderül, hogy az özvegyet a királyi felségnek megfelelően (iuxta magnificentiam regiam) fényes kíséret követte. Az út tekintélyes költségekkel járt együtt, ami azt jelentette, hogy Erzsébet magával vitte az ország nemesfémtartalékának jelentős részét.34

Az illusztris társaság Visegrádról indult 1343. június 8-án. A tengeren való átkelés baj nélkül ért véget, a velencei gályák jó szolgálatot tettek. Amikor a királyné Apuliába érkezett András és Johanna eléje mentek, és nagy ünnepélyességgel és tisztelettel (cum magna solennitate et gloria) fogadták és július 24-én Nápolyba kísérték. Itt vált mindenki számára világossá Erzsébet jövetelének célja. Miután tanácsot tartott (ducto consilio) fényes követséget35 menesztett Avignonba, hogy „a pápa áldásával András király urat királyi koronával ékesítse”.36 Ezután szeptember 14-én Erzsébet Róma felé vette az irányt, hogy fogadalmát beváltsa (volens conceptam devotionem). Kíséretében a nápolyi érsek is helyet foglalt. Küküllei itt éri el elbeszélésének csúcspontját, Erzsébet elfogult jellemzése már-már egy szentéhez hasonlítható: „erényeivel, erkölcsi tisztességével és szakadatlan ájtatosságával nagyon fényes csillag módjára tündököl”.37 Erzsébet dicsőséges híre szinte „az egész világon” elterjedt, mivel a föld lakói összefutottak, hogy közelebbről megtekintsék. Küküllei ezek után sem fukarkodik a pozitív jelzőkkel. A nép ugyanis magasztalni kezdte az Urat, hogy ily nemes úrnő (nobilis domina) és kiváló királyné (illustris regina) a világ végéről (a finibus mundi) eljött, hogy bűnbocsánatot nyerjen. Ezt az érzésvilágot jól adja vissza a szerző, amikor Sába királynőjével von párhuzamot. Az Örök Városba való érkezés egy dicsőséges bevonuláshoz hasonló. Összecsődült az egész város (commota est universa civitas), mindegyik társadalmi réteg képviseltette magát. A Colonnák és Orsinik nagy megbecsüléssel fogadták a Tiberis két partján, de hasonlóan ünnepelték az előkelők és szegények (populares magni et parvi), a leányok és asszonyok (mulieres et puelle).

Küküllei részletesen mutatja be a római tartózkodás eseményeit, nagy hangsúlyt fektetve Erzsébet adományozásaira és ájtatos viselkedésére. A Szent

1937, i. m. 22-31.; Rácz György. Az Anjou-ház és a Szentszék (1301-1387). In: Magyarország és a Szentszék kapcsolatának ezer éve. Szerk. Zombori István. Bp. 1996. 67-70.

33 CH. I. 162.

34 Átszámítva: 6630 kg ezüst, 5156 kg arany. Küküllei - Névtelen 2000, i. m. 67. (40. jegyzet)

35 A követség megnevezett tagjai: Gilétfi Miklós nádor, Nagymartom Pál királyi országbíró, Vörös Tamás, Vid nyitrai püspök, Péter fia Tamás, és Arnaldus de Brusaco, a beneventói érsek. Küküllei itt téved, mivel a nádor nem járt Avignonban. Minderre, és a személyek azonosítására lásd Johannes de Thurocz: Chronica Hungarorum II. Commentarii. 2. Composuit: Elemér Mályusz. Adiuvante: Julio Kristó. Bp. 1988. (a továbbiakban: CH. 1172.) 98-100.; Engel Pál: Magyarország világi archonto- lógiája 1301-1457. I—II. (História Könyvtár. Kronológiák, adattátrak. 5.) Bp. 1996. I. 3., 7., 72.

36 Küküllei - Névtelen 2000, i. m. 13.

37 CH. I. 163.; Küküllei - Névtelen 2000, i. m. 13.