Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)

Solymosi László: Esztergomi őrkanonok levéltára 1421-ből

294 SOLYMOSI LÁSZLÓ Kerepes Miklós esztergomi hospes özvegye mutatott be, mert tartalma az esz­tergomi őrkanonok helyettesének hivatalát (subcustodiam) is érinti. Eszerint a férj 1389. május 22-én végrendeletileg Esztergom városában házat, Úrkuta te­rületén pedig egy szőlőt hagyott feleségére azzal a kikötéssel, hogy halála után a javakat jámbor célra fordítsa. Miután István és Imre, a férj testvérei pert indí­tottak a szőlő miatt, de elvesztették azt, szegénységüket megfontolva az özvegy úgy döntött, hogy Krisztus szegényei közé választja őket, és élete végéig magá­nak tartva fenn a haszonélvezetet, nekik adja a szőlőt azzal a feltétellel, hogy évente Szent Adalbert ünnepén (április 23.) az oltáriszentség megvilágítására egy aranyforint értékű viaszt vagy egy aranyforintot adjanak, mert ha ezt el­mulasztanák, a szőlő az említett kötelezettséggel együtt az esztergomi őrkano­nok helyettesére (ad subcustodem) háramlik. Eredeti hártyaoklevél, selyemzsinóron kerek függőpecsét. Észt. kápt. m. It. 51-2-1 (DF 237 984.); Vö. ZsO I. 1313. sz. (Az 1390. január 4-i oklevélről reg.) 13. Item quoddam privilegium fratris Petri magistri cruciferorum ecclesie Sancti Stephani regis de Strigonio super quadam vinea habita in monte Bala pertinente(l) altari Beate Lucie in ecclesia Strigoniensi. Péter esztergomi keresztes házfőnök (és a konvent) 1265 és 1281 között függőpecsétes oklevelet állít ki az esztergomi székesegyház Szent Lúcia-oltárá- hoz tartozó Bala-hegyi szőlőről. Az ismeretlen, minden bizonnyal elveszett oklevél Péter keresztes mester tisztségviseléseinek időpont­ja (1265, 1267-1268, 1276, 1280-1281) alapján keltezhető.; Vö. Györffy, i. m. II. 278.; Boroviczényi Károly-György: Cruciferi Sancti Regis Stephani. Tanulmányok a stefaniták, egy középkori magyar ispo- tályos rend történetéről. Orvostörténeti Közlemények 133-140 (1991-1992) 11., 14., 34., Uő: Adattár a stefaniták történetéhez. Uo. 157-158., 163. 14. Item quoddam privilegium Andree prepositi et capituli ecclesie Strigoniensis super facto molendini in fluvio Gron prope Pathach villam dicti capituli. András mester, esztergomi prépost és az esztergomi káptalan 1282. márci­us 12-én Gyarmat faluból való két jobbágyának, Günternek és Balázsnak a ké­résére engedélyezi, hogy a Garam folyó mellékágán a káptalan Patacs faluja mögött (Esztergom m.) malmot vagy malmokat építsen. Egyúttal megszabja, hogy az uraság jelenként (in signum dominii) a jobbágyok és utódaik minden malom vagy minden malomkőpár után évente Szent Mihály őszi ünnepén (szep­tember 29.) egy dénárfertót fizessenek. Miután Patacsi Simon ellentmondására Szerafin mester, esztergomi dékánkanonok tapasztalt molnárok és molnármes­terek közreműködésével a helyszínen megállapította, hogy Simon malmának az építendő új malmok nem fognak kárt okozni, a káptalan a további vita elke­rülésére elrendeli, hogy a folyó természetes vízszintjét az építkezéssel semmi­képpen se változtassák meg. Eredeti chirographált hártyaoklevél, sérült, függőpecsétje elveszett. Észt. kápt. m. U. 38-1-2 (DF 236 943.); Fejér V/3. 147 (reg.); Magyar Sión 3 (1865) 463-465.; Cod. Strig. I. 137-138.; Wenzel IX. 337-338.; MES II. 152-153.; Vö. Györffy, i. m. II. 305-306. 15. Item super solutionem candelarum ex parte ecclesiarum Sanctorum Michaelis archengeli(I) et Iohannis ewangeliste custodie Strigoniensi provenire debentium.

Next

/
Oldalképek
Tartalom