Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)
Oborni Teréz: Néhány megjegyzés a székely széki önkormányzat történetéhez
MIKLÓSVÁRSZÉK 1624. ÉVI PRIVILÉGIUMA 265 szabadságaival éltek ők is.13 Ezután a miklósváriak bemutatták Zsigmond király és Mátyás király oklevelét (ez utóbbi szintén ismeretlen), amelyeket megvizsgáltak és határozatban kimondták, hogy Miklósvárszék soha sem tartozott Sepsiszék alá, és a jövőben sem csatolhatják ahhoz semmilyen jogon. A miklós- várszékiek élhetnek korábbi jogaikkal, és ha valaki a Miklósvárszékhez tartozókból Sepsihez akarna tartozni, annak főbenjáró büntetést, azaz birtokai és feje elvesztését kell elszenvednie. Lábatlani János megparancsolta továbbá Törcs- vár, Höltövény és Királyköve várnagyainak, hogy a nevezetteket jogaikban őrizzék és védelmezzék meg.14 A miklósvárszéki falvak elkülönülési törekvéseit új megközelítésben értelmezte a székely jogtörténet kutatója Kálnoky Nathalie, aki úgy ítéli meg, hogy Miklósvárszék leválása és új széki egység létrehozása egy család, jelesül a vidék történetében századokon át jelenlévő és fontos szerepet betöltő hídvégi Nemes család szervezkedésének köszönhető. A hídvégiek — akiknek másik ága a később feltűnő hídvégi Mikó család —, arról voltak ismertek, hogy gyakorta nem tartották tiszteletben a székely jogokat, birtokaik a Székelyföld és a megyei terület határán helyezkedtek el, és ezért földesúri jogaikat a székely falvakban is igyekeztek érvényesíteni. Talán erre adott volna vagy adhatott nagyobb lehetőséget számukra egy különálló széki egység, és ezért tettek meg mindent annak létrehozása érdekében, vagy pusztán a család befolyásának további növekedését várták ettől, egyelőre nem lehet tudni.15 Lábatlani János székely ispán oklevelét írta át és erősítette meg ajtai Henter Gáspár, bölöni Ulyési Bálint, baróti Deák (Literatus) Gergely, hídvégi Nemes Mihály és szárazajtai Daczó Sandrin miklósvárszéki székelyek kérésére 1531-ben Szapolyai János.16 Hozzátéve azonban, hogy a Szentmiklósvárszék- ben választott bírák egyúttal Sepsiszéknek is legyenek bírái, és törvényszéket főszék módjára tartsanak.17 A sepsiszékiek azonban nem nagyon hajlottak arra, hogy elfogadják Miklósvárszék szabadságainak megerősítését, hiszen János király arra kényszerült, hogy fél év múlva, 1532. január 16-án parancslevelet adjon ki a számukra, amelyben arra utasítja őket, hogy Miklósvárszéket hagyják meg jogaik (azaz törvényszék-tartási joguk) gyakorlásában és erőszakos, jogtalan cselekedetek13 „sedes Sz. Miklósvára nunquam ad predictam sedem Sepsi Sz. György Széke pertinuisset, et neque ejus judicio subjecta fuisset; sed sola libertate in omnibus sicuti caeterae sedes Siculorum utuntur et ipsa eo ordine functa fuisset" Kilyéni Székely. A Nemes Székely, i.m. 19. 14 Az oklevél szövege magyar fordításban kiadva: A középkori székelység. Krónikák és oklevelek a középkori székelyekről. A szövegeket válogatta, a kísérő tanulmányokat és a jegyzeteket írta: Kordé Zoltán. Csíkszereda, 2001. (Múltunk Könyvek) ; Az oklevelet fordította: Sebők Ferenc. 16 Nathalie Kálnoky: Les Constitutions et Priviléges de la Noble Nation Sicule. Acculturation et maintien dün systéme coutumier dans la Transylvanie médiévale. (PhD-disszertáció, kézirat, Paris, 2002.) 39-40. A felvetés további kutatás tárgyát képezheti, hiszen a család történetére vonatkozóan jelentős számban maradtak fenn oklevelek. 16 Az oklevél kelt: Gyulafehérvár, 1531. július 5. Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban MÓL) Diplomatikai levéltár 36630. Kiadva: SzOkl II. 24-26. és Kilyéni Székely: A Nemes Székely, i.m. 16-22.; Magyar nyelvű közlése: A középkori székelység, i.m. 123-124. Fordította: Sebők Ferenc. 17 „et quod in sede eciam illa Zentmiklóswára constituti judices, sedis Sepsi semper sint judices et instar sedis principalis judicia facere teneantur" SzOkl II. 26. és Kilyéni Székely: A Nemes Székely, i.m. 21-22.
