Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)
Oborni Teréz: Néhány megjegyzés a székely széki önkormányzat történetéhez
266 OBORNI TEREZ kel ne háborgassák őket. Ha pedig valami peres ügyük van a miklósvárszékiek- kel, ne erőszakkal intézzék el, hanem jogszerűen, mert számukra azok megfelelő jogot és igazságot fognak szolgáltatni.18 Szapolyai János 1532. évi oklevelét erősítette meg 1610-ben Báthori Gábor, mindkettőről említést tett Orbán Balázs, mint olyanokról, amelyek megvannak a szék levéltárában.19 Ismét találkozunk a miklósváriak problémájával 1562 novemberében, amikor is az országgyűlésen nyújtottak be panaszt János Zsigmond elé, bizonyára az előzőekhez hasonló sérelmekkel. Ügyükben úgy határoznak, hogy be kell mutatniuk privilégiumlevelüket.20 Egészen 1625-ig az volt szokásban, hogy a sepsiszéki alkirálybíró járt ki törvényszéket tartani Miklósvárra, így azoknak nem kellett a hegyeken átmenni Sepsiszentgyörgyre - vélte Connert János.21 Az előzőekben felsorakoztatott privilégiumlevelekből ez nem dönthető el biztosan, hiszen ezek csak azt szögezik le, hogy Miklósváron más székely székek mintájára önálló törvényszéket tarthattak, ha ezt nem is sikerült mindig megvalósítani. Connert szerint a székely lustrákban a miklósvárszéki falvak nincsenek önálló székként feltüntetve, katonai értelemben tehát Miklósvárszék azonos volt Sepsiszékkel, az ország- gyűlésre viszont küldhetett saját követet.22 Ezt az észrevételt támasztják alá a legutóbbi lustrum-kiadások is: az 1602-ben Giorgio Basta parancsára készült összeírásban Sepsiszék alatt vannak feltüntetve a miklósvárszéki falvak székelyei.23 Az 1614. évi, Bethlen parancsára készített lustrumban Sepsiszék alatt már külön feltüntették az „Erdővidéke” alegységet, és ez alatt sorolták föl az ide tartozó kilenc falut.24 Az I. Rákóczi György alatt, 1635-ben készült összeírásban a miklósvárszéki falvak szintén Sepsiszék alatt találhatók meg.25 Az ebből kirajzolódó kapcsolatrendszert világosabban körülírja Bethlen Gábor 1625- ben Miklósvárszéknek kiadott magyar nyelvű levele. Az oklevél egy részletét közölte Kállay Ferenc, amelyből a miklósvárszékiek jogaira vonatkozó döntés 18 „sed si quid cum eisdem agere abetis, id juxta consuetudinem Regni nostri jure mediante et non via facti potencie contra ipsos prosequi debeatis et teneamini, ex parte quorum sufficiens jus et justicia vonis administretur” SzOkl II. 27.; Magyar fordításban kiadva: A középkori székelység, i.m. 125. Fordította Sebők Ferenc. 19 Orbán Balázs-. A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismei szempontból. III. Háromszék. Pest, 1869. 9.; Az oklevélről, amely 1610. december 21-én kelt, említést tesz még: Kállay Ferenc: Históriai értekezés a nemes székely nemzet eredetéről, hadi és polgári intézeteiről a régi időkben. Nagy Enyeden, 1829. 190. (a továbbiakban: Kállay. Históriai értkezés) Ehelyütt azonban Kállay — bizonyára tévedésből — az 1459.évi oklevelet megerősítő Szapolyai János által kiadott oklevelet 1532-re tette, és állítása szerint ezt foglalja magába Báthory Gábor 1610-ben kelt átirata. A Székely Oklevéltár II. kötetében a szerkesztő Szabó Károly Szapolyai 1532-ben kelt, Sepsi- széknek szóló parancsleveléről jegyzi meg, hogy az megtalálható Báthory Gábor 1610. évi átiratában. Magam az 1610. évi átiratot nem láttam. 20 Erdélyi Országgyűlési Emlékek. Monumenta Comitialia Regni Transylvaniae. II. Szerk. Szilágyi Sándor. Bp. 1877. 212. 21 Connert: A székelyek, i.m. 15. 22 Connert: A székelyek, i.m. 16. 23 Székely népesség-összeírások 1575-1627. Bevezetéssel és jegyzetekkel közzéteszi: Demény Lajos. Kolozsvár, 1998. 69-72. (Székely Oklevéltár. Új sorozat IV) 24 Uo. 374-384. 25 Székely népességösszeírások 1635. Bevezetéssel és jegyzetekkel közzéteszi: Demény Lajos. Kolozsvár, 1999. 14-32. (Székely Oklevéltár. Új sorozat V)
