Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)
Oborni Teréz: Néhány megjegyzés a székely széki önkormányzat történetéhez
264 OBORNITEREZ A 17. század elejére Sepsi-, Kézdi- és Orbaiszék egyelőre nem túl erős egységét már Háromszéknek nevezik. Egységüket leginkább főtisztségviselőik azonossága jelenti ez idő tájt. A három egyenrangú szék mindegyike önálló törvényszéket tartott, élükön a közös főkirálybíró állt, aki egyúttal Várhegy várának kapitánya is volt. Az egyes székeknek külön alkirálybírójuk volt, viszont mindhárom élén egy közös főkapitány és egy alkapitány állt.8 Ebben az önkormányzati egységben az Erdővidéknek is nevezett kilenc falu Sepsiszékhez esik legközelebb, tehát szinte törvényszerű volt, hogy oda tartozzanak az igazgatás minden területén. Miklósvárszék önállósulási törekvései már évszázadokkal Bethlen Gábor uralkodása előtt megkezdődtek. Az első erre vonatkozó oklevelet Stibor erdélyi vajda adhatta ki, de ez máig ismeretlen. Minden bizonnyal 1404 előtt kelt, mert ebből az évből származik a rá vonatkozó első utalás.9 1404-ben ugyanis Zsig- mond király megerősítette a miklósvárszékiek Sepsiszéktől való elkülönülését, és itt egy korábban, Stibor vajda által kiadott oklevélről tett említést.10 Ebben az oklevélben Stibor vajda Miklósvár falu kérésére megengedte, hogy ott, azon részek más székeinek mintájára törvényszéket tartsanak. Ezt azonban a Sebes (Sepsi) székiek nem akarták elismerni, ezért a király úgy rendelkezett, hogy az erdélyi vajdák (Tamási Henrik fia János és Szántai Lack fia Jakab) és a székely ispánok (Haraszthi János és Monostori László) megérkezéséig az említett helyen tartandó törvényszéket sértetlenül és háborítatlanul hagyják meg. 11 A következő fennmaradt dokumentum Lábatlani János székely és temesi ispán által kiadott oklevél, amely 1459. november 26-án kelt Medgyesen. Ebből megtudjuk, hogy Mátyás király parancsára az erdélyi rendek általános gyűlésén megvizsgálták a Sepsi és Miklósvárszék között fennálló ellentétet. Sepsi- szék, mint felperes képviseletében Kálnoky András, kőrispataki Vas Mihály, kilyéni Székely Antal, zaláni Daczó János, Besenyői Pál és Borosnyai Péter előadták, hogy már olyan régtől fogva, amelyre az emberi emlékezet nem is terjed ki, Szentmiklósvára szék Sepsi szék, és különösen Szentgyörgyszéke nevű szék alá tartozott, és törvénykezés terén ugyanazon Sepsi széknek volt alávetve.12 Az alperes Szentmiklósvárszék nevében Hídvégi Bálint, Éliás fia Nagybölöni Péter, nagybaróti Rigó Damján volt jelen. Hídvégi Bálint válaszában elmondta, hogy Szentmiklósvárszék sohasem tartozott Sepsiszentgyörgy széke alá, és joghatóságának sem volt alávetve, hanem mindenben más székely székek szokásos 8 Connert János: A székelyek alkotmányának históriája különösen a XVI. és XVII. században. Székelyudvarhelyt, 1907. 22-23. (a továbbiakban: Connert: A székelyek) 9 Stiborici Stibor kétszer töltötte be az erdélyi vajdai rangot: 1395-1399 és 1401-1414 között. 10 Székely Oklevéltár I-VII. 1211-1519. Szerk. Szabó Károly, Szádeczky Lajos. Kolozsvárt, 1872-1898. I. 97. (a továbbiakban: SzOkl) 11 SzOkl III. 21. 12 „ sedes Sz. Miklósodra cum omnibus jure et judicio ad sedem Sepsi et presertim Sedem Szent György Széke vocatam pertinuisset, ac pertinere deberet, ac judicatui ipsius sedis Sepsi semper subiecta fuisset. ” Kilyéni Székely Mihály: A Nemes Székely Nemzetnek Constitutióji, Privilégiumai és a Jószág leszállását tárgyazó némelly törvényes ítéletei több hiteles leveles-tárokból egybe szedve. Pesten, 1818. 19. (a továbbiakban: Kilyéni Székely: A Nemes Székely); Az oklevél kiadva még: SzOkl I. 181-184.
