Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)
Makk Ferenc: A magyarok földje és a vezéri törzsek szálláshelyei a 10. században
Makk Ferenc: A MAGYAROK FÖLDJE ÉS A VEZÉRI TÖRZSEK SZÁLLÁSHELYEI A X. SZÁZADBAN* VII. (Bíborbanszületett) Konstantinos bizánci császár a De administrando imperio (továbbiakban: DAI) c. — sa korai magyar történet szempontjából alapvető fontosságú — munkájában a 10. század közepére szólóan a kárpát-medencei magyarság földjének kétféle lokalizálását adja. Az egyik leírás égtájak (illetve szomszédos népek, országok) szerinti lokalizáció, amely először a mű 13., másodszor pedig a 40. fejezetében fordul elő. A 13. fejezetben a következő olvasható: „A türkökkel [=magyarokkal. ME] a következő népek határosak: a tőlük nyugatabbra levő vidéken Frankország, északabbra a besenyők, a délre eső vidéken Nagy Moravia, azaz Szvjatopluk országa, melyet ezek a törkök teljesen végigpusztítottak és elfoglaltak. A hegyek felé pedig a horvátok határosak a türkökkel.” A 40. caputban lényegében hasonló leírás található. Eszerint „A türkök közelében vannak keleti oldalon a bulgárok, ahol őket az Isztrosz folyó választja el, amelyet Dunának is neveznek, észak felé a besenyők, nyugatabbra a frankok, dél felé pedig a horvátok.” Eltekintve most bizonyos tájolási problémáktól és a déli Nagymorávia kérdésétől, az kétségtelenül megállapítható a korabeli történeti-politikai viszonyok ismeretében, hogy az említett népek (illetve országok népei) közvetlenül szomszédosak voltak a magyarokkal, és a Kárpát-medencén kívül laktak. Ebből pedig az a következtetés adódik, hogy a császár szerint a magyarok földje a teljes Kárpát-medencét foglalta magában. A másik, a folyók szerinti lokalizálást a 40. fejezet tartalmazza. „A türkök pedig a besenyőktől elűzetve, elmentek és letelepedtek arra a földre, amelyen most laknak. Ezen a helyen vannak bizonyos régi emlékek: az első, ahol Turkía [=Magyarország. ME] kezdődik, Trajánusz császár hídja [=Vas- kapu. ME], azután még három napi útra ettől a hídtól Belgrád, amelyben a szent Nagy Konstantin császár tornya is van, és ismét a folyó [=Duna. ME] visszakanyarodásánál [=a Szávánál. ME] van az úgynevezett Szirmium [=Sze- rémvár. ME] Belgrádiéi két napi útra, és azokon túl a kereszteletlen Nagy Moravia, melyet a türkök megsemmisítettek, s amelyen előbb Szvjatopluk uralkodott. Ezek az Isztrosz folyó menti emlékek és elnevezések, ami pedig ezektől felfelé esik, ahol Turkía egész szállásterülete van, azt mostanában az ott folyó * A szöveg rövidített változata előadás formájában elhangzott az MTA I. Osztálya által szervezett tudományos konferencián Budapesten 2003. november 25-én.
