Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)

Ladányi Erzsébet: A miles Magyarországon és Európában Szent István korában

Ladányi Erzsébet:

A MILES MAGYARORSZÁGON ÉS EURÓPÁBAN SZENT ISTVÁN KORÁBAN

A Szent István-kori társadalomra változatlanul alapvető Bolla Ilona meghatározása: a társadalom jogilag két pólusú volt, tagjai vagy szabadok vagy szolgák voltak. A szabad (liber) mivolt azt jelentette, hogy hordozója senkinek sem volt tulajdonában, a senkitől nem függő, önmagáért felelő kategóriába tartozott. A szabadokra alkalmazott megjelölések vagyoni helyzetük szerinti rétegződésüket is kifejezték: comes, miles, vulgaris. A comes megjelölés egyszerre jelentette azt a tisztséget, amelyet a király adott a részére, amikor a királyi megye vezetőjévé tette, valamint úri-előkelő, kiemelkedő helyét minden más úr (senior)-hoz viszonyíthatóan. A vulgaris a ’szegény sorban’ lévőket jelölte; a miles (magyar fordításban vitéz) a társadalom katonáskodásra alkalmas eleme volt. A miles Szt.István törvényeiben nemcsak mint a comes és a szegény vulgaris közötti, mintegy közbülső elem fordul elő, azaz olyan ember, akinek saját, önálló vagyona van, hanem úgy is, mint csatlakozott elem, vagyis a királynak, a senior-nak, a comes-nek a miles-e.1

Ez az egyetlen olyan közszahad elem, melynek léte és életformája ebben a szövegkörnyezetben ’quasi természetes’ személyhez köthető, és ezért a legutóbbi szakirodalom esetleges függőségének igazolására kísérletet is tett: közelebbről a comes és miles viszonyát elemezve arra a kikövetkeztetett eredményre jutott: Szent István törvényeiben kétféle jogállású miles van, közszabad és szolgarendű.2

A jogi kategóriájának meghatározására alapvető Szent István két törvényének rendelkezése, ám ha jogi kategóriához tartozásán túlmenően értelmezése magyarázatot igényel, akkor a vonatkozó törvénycikkelyeket — miként Závodszky Levente tette a törvényszövegek közlésekor — magyarázni kell; el kell látni analóg helyzetre és szövegegyezésre utaló kiegészítésekkel. Sajnálatos, hogy Závodszky munkájában a miles magyarázatára nem tért ki: nincs analógia és jelentés, avagy szövegpárhuzamra utaló észrevétele.3

1 Bolla Ilona: A jogilag egységes jobbágyosztály kialakulása Magyarországon. Bp. 1983. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 100.) a munka első kiadása, második kiadása: Bolla Ilona: A jogilag egységes jobbágyságról Magyarországon. Sajtó alá rendezte: Dr. Ladányi Erzsébet. Bp. 1998. 15. sk. (a továbbiakban: Bolla) - a tanulmányban mindig erre a kiadásra hivatkozom.

2 Zsoldos Attila: Ispán és vitéz. Árgus 12 (2001) 4. sz. 60-65. és Uő.: Ispán és vitéz. In: „Múltunk építőkövet..” Szerk. Csurgai Horváth József, Kovács Eleonóra. Székesfehérvár, 2001. 50-59.

® Závodszky Levente: A Szent István, Szent László és Kálmán korabeli törvények és zsinati határozatok forrásai. (Függelék: A törvények szövege) Bp. 1904. (a továbbiakban: Závodszky); a törvé-