Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)

Laczlavik György: A budavári Szent Zsigmond prépostság középkori történetéhez

naispán volt.11 1424-ben Alcsebi Jakab fia, Miklós kápolnaispán lehetett a prépost, aki 1419-től váci püspök is volt.12

Ekkorra az építkezés még csak nyersen fejeződhetett be, a kápolna teljes felszerelése és művészi kiképzése csak 1424 körül.13 Legalábbis erre utalnak Eberhard Windecke visszaemlékezései: „a király ugyanebben az időben (1424) társaskáptalant (félkáptalan) alapított Buda városában, a Zsidó utcai új kápolnában Isten és Szent Zsigmond tiszteletére, és nagyobbrészt neki adta Salgai javait”.14 15 Salgai vagy Szécsényi (Kónya fia Simon fia) Miklóst, 1424 tavaszán vagy nyarán, de még augusztus 19. előtt, a királyi személyes jelenlét (minden bizonnyal maga a király) —jóváhagyva a nádori közgyűlés 1423. novemberi ítéletét — hamispénzverés miatt jószágvesztésre ítélte, ami által vagyonának fele visszaháramlott a koronára. Arról azonban, hogy ezekből, vagy egy részükből dotálták volna a Szent Zsigmond káptalan kanonokait, sajnos nem rendelkezünk adatokkal.16

Ezzel elérkeztünk a káptalan körüli következő problémához, annak kettős elnevezéséhez. Windecke arról emlékszik meg ugyanis, hogy a káptalant Szent Zsigmond és nem Szűz Mária tiszteletére szentelték fel. Mindez csak látszólag jelent problémát, az egyház azonosítását azonban kissé megnehezíti. Egy kápolnának vagy templomnak több védőszentje is lehetett, a titulus használatában pedig idővel eltolódás (csere) is lehetséges.16 Több forrás is egyértelművé teszi, hogy a Szent Zsigmond és a Boldogságos Szűz Mária név alatt ugyanazt az egyházat kell érteni. Gyakran használják mind a két elnevezését egyszerre,17 talán éppen azért, hogy a többi Szűz Máriáról elnevezett kápolnáA BUDAVÁRI SZENT ZSIGMOND-PRÉPOSTSÁG TÖRTÉNETÉHEZ 199

11 Kumorovitz: A budai várkápolna, i. m. 113-114., 121-125.; A várkápolna történetére ld. még: Érszegi Géza: A Nagy Lajos-kori királyi kápolna kérdéséhez. Castrum Bene 2 (1996) 94-101.

12 Kumorovitz: A budai várkápolna, i. m. 123-124.

13 Kumorovitz: A budai várkápolna, i. m. 123-124.

14 Engel Pál: Salgai Miklós. Levéltári Közlemények. 63 (1992) 15. (a továbbiakban: Engel: Salgai); Vö. CCI. fejezet: „Hie macht konig Sigemont zü Ofen ein halp thümherrnstift in der Judengassen. (209.) In der selben wilen stifte konig Sigemont ein halp thümherrnstift in der stat zu Ofen in der Juden gossen in der nuwen Capellen in gottes ere und in sant Sigemonts ere; zu dem selben stifte das meist teil gap er des Schalagas guter, also das selbe Stift volbrocht wart”. Eberhart Windeckes Denkwürdigkeiten zur Geschichte des Zeitalters Kaiser Sigismund. Hrsg. Wilhelm Altmann. Berlin, 1893. 178.

15 Engel: Salgai, i. m. 21.; A 16. században élt Tinódi Lantos Sebestyén arról emlékszik meg, hogy Zsigmond király Tari Lőrinc látomása (Szent Patrik purgatóriumában járva a királyt is a pokolban látta) miatt alapított Szent Zsigmond tiszteletére templomot a tizenhárom szepesi város elzálogosításáért kapott összegen. A történetben Tinódi költői fantáziája valószínűleg erősebb, mint a történeti hűség, mindenesetre árulkodik arról a hagyományról, amely a Szent Zsigmondnak történt alapítást őrizte meg. Végh: Adatok a budai kisebb Szűz Mária, i. m. 25.; Szent Zsigmond magyarországi és főként Zsigmond király általi tiszteletére: Tóth Péter: „Szent Zsigmondnak ő azt felnevezteté”. Luxemburgi Zsigmond és a magyarországi dinasztikus szentkultusz. Századok 139 (2005) 367-383. (a továbbiakban: Tóth: Luxemburgi Zsigmond).

16 Kumorovitz: A budai várkápolna, i. m. 131.

17 II. Gyula pápa 1505. szeptember 1-i oklevelében .JJartinus prepositus Beate Marie Virginis alias Sancti Sigismundi.” (Gárdonyi: Középkori prépostságok, i. m. 183.) Nevezték azonban a Boldogasszony (B. Szűz Mária) új egyházának is: Mátyás király 1471. június 10-i oklevelében (DL 17 227.): „Prepositi et canonicarum nove ecclesie Beate Marie Virginis in castro Budensi fundate.■ iGárdonyi: Középkori prépostságok, i. m. 183.), de Szűz Mária kisebb egyházának is: 1515. február 8. (DL 22 655.), „domus canonicorum ecclesie Beate Marie Virginis minoris alias Sancti Sigismundi