Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)
Laczlavik György: A budavári Szent Zsigmond prépostság középkori történetéhez
200 LACZLAVIK GYÖRGY tói, elsősorban a várkápolnától, de akár a Nagyboldogasszony-templomtól is megkülönböztessék. A királyi helytartótanács I. Ferdinánd királynak 1528. szeptember 28-án írt levelében pedig a királyi vár előtt alapított Szűz Mária, népiesen Szent Zsigmond-egyházról emlékezett meg.18 A kettős patrocinium egyáltalán nem egyedi jelenség a korabeli Európában. Végh András szerint Zsigmond királyra IV Károly udvari kápolna alapítása a szintén rezidenciának tekintett Nürnbergben hathatott leginkább, aki 1349. november 16-án engedélyezte a nürnbergi városi tanács számára, hogy a zsidó negyed házait lerombolva két piacteret hozzanak létre, továbbá elrendelte, hogy a zsinagóga helyén Szűz Mária tiszteletére templomot építsenek, mivel az 1349. évi nagy pestisjárvány következtében a zsidókat elűzték. Az építkezés még 1352 előtt megkezdődött, és 1355-ben már készen állt a szentély. 1358-ban egy második oltárt is felszenteltek Szent Vencel tiszteletére. Végh szerint ehhez hasonlóan Budán is valamelyik oltárt Szent Zsigmondnak szentelték, ahol a szent ereklyéjét is őrizhették. Erre utalhat Jagelló Zsigmond herceg számadáskönyveiben az a bejegyzés, ami szerint 1501. január 5-én, amikor a Szűz Mária- és Szent-Zsigmond-templomból körmenet vonult a királyhoz, a herceget egy pap kereste fel az ereklyékkel.19 Mint láttuk legkésőbb 1417-1418-tól az „új’ Mária-egyház, vagy más néven Szent Zsigmond-káptalan és a várkápolna közös szervezetben működött. A káptalan kanonokjainak ellátását ezért valószínűleg a kápolnaispánság jövedelmeiből biztosították. A kápolnaispánság részt vett a királyi udvar írásbeli tevékenységében, az 1370-es évektől ő használta a királyi középpecsétet, majd az 1430-as évek közepétől nincs adat oklevéladó tevékenységére.20 A kápolnaispánság megszűntetése komoly nehézségeket okozhatott a Szent Zsigmond-káptalan életében is. Sőt valószínűsíthető, a palotakápolna és az új egyház közös irányítása is megszűnt.21 vocate ante castrum Budense constructe.” (Gárdonyi: Középkori prépostságok, i. m. 183.; Gárdonyi-. Buda középkori helyrajza, i. m. 82.) 18 „ecclesiam Sancte Marie Virginis ante castrum Maiestatis Vestre Budense fundatam Sancti Sigismundi volgo vocatam” Egyháztörténelmi emlékek a magyarországi hitújítás korából. I-V Szerk. Bunyitay Vlince], Karácsonyi J[ános], Kollányi Flerenc], Lukcsics Jlózsef ]. Bp. 1902-1912. (a továbbiakban: ETE) I. No. 411. A megkülönböztetést szolgálhatta az elnevezésben igen gyakran megjelenő új vagy kisebb jelző, valamint a kápolnának a budai királyi palota előtti elhelyezkedésére való utalás is. 19 „Item vespere sacerdoti, qui venerat cum reliquis in aulam domini principis, quum processiones cum columbatione Beate Virgine et Sancto Sigismundo ad dominum regem, dedi l. ortt. ” Zsigmond lengyel herceg budai számadásai. Közzéteszi: Divéky Adorján. Magyar Történelmi Tár 26 (1914) 85. (a továbbiakban: MTT); Vö. Végh: Adatok a budai kisebb Szűz Mária, i. m. 26-27. ill. Uo. 18. jegyzet; Ehhez kapcsolódóan Végh András azt is felveti, hogy mivel a templom épületét korábbi polgárházak lebontása, pincék feltörése után kezdték alapozni, az új Szűz Mária-templom építésére — a nürnbergihez hasonlóan — az egykori zsidó negyedben, a zsidók által elhagyott zsinagóga helyén kerülhetett sor. Végh: Adatok a budai kisebb Szűz Mária, i. m. 29-31.; A bemutatott ereklye lehetséges, hogy az agaune-i Szent Móric kolostorból került Magyarországra, amit maga Szent Zsigmond burgundi király alapított 515-ben. Zsigmond király ugyanis 1414 júniusában felkereste a kolostort, kimondottan azzal a célzattal, hogy az ott őrzött ereklyék közül néhányat megszerezzen magának, és azokat Magyarországon helyezze el. Tóth: Luxemburgi Zsigmond, i. m. 376. 20 Kumorovitz: A budai várkápolna, i. m. 125-128. 21 Kubinyi: A budavári Szent-Zsigmond, i. m. 19.