Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)
Laczlavik György: A budavári Szent Zsigmond prépostság középkori történetéhez
198 LACZLAVIK GYÖRGY sából úgy értesült, hogy az uralkodó Budán a Boldogasszony (B. Szűz Mária) tiszteletére egyház és társaskáptalan alapítását határozta el, s az egyház építésére máris sok ezer forintot fordított.5 Augusztus 18-án pedig búcsúengedélyt adott ki a pápa — magyarországi legátusa útján — a királyi várban lévő és a váron kívüli Szűz Máriának szentelt királyi kápolnákat felkeresők számára.6 A királyi palota nagy léptékű bővítése és a Szűz Mária-kápolna felépítése polgári épületek kisajátítását és lebontását tették szükségessé. Az épület feltárása közben bebizonyosodott, hogy az építéshez legalább két korábbi telket kellett kisajátítani, s az azokon álló épületeket el kellett bontani. Sajnos a feltárás során az is kiderült, hogy gyakorlatilag csak az alapfalak maradtak ránk az egykori templomból. „Ezek alapján egy közel négyzetes alaprajzú, három belső pillérpárral tagolt hajóval és egy ahhoz csatlakozó, nyújtott szentéllyel rendelkező épületet lehet elképzelnünk, melynek boltozati rendszerére már csak tám- pillérek utalnak. A templom feltételezett tornya nem került elő.”7 Az épület szépségéről Bonfini is megemlékezik, amikor Zsigmond király jeles építkezései között említi meg az általa még teljes szépségében látott kápolnát.8 A forrásokban való kiigazodást nehezítette, hogy a budai várban működött egy másik, ugyancsak Szűz Mária (assumtio) tiszteletére felszentelt kápolna, mégpedig a királyi várkápolna. 1414-ben az új kápolna még építés alatt állhatott, Zsigmond király ugyanis 1414-i oklevelében9 még csak egyetlen budai kápolnáról és annak káplánjáról emlékezik meg. A várkápolna testületében 1417-1418-ban tűntek fel az első kanonokok, akik később az új Szűz Mária káptalan testületében is kimutathatók voltak,10 vagyis az új Szűz Mária prépostági stallumait is a régi udvari kápolna capellanusai kapták. A két kápolna tehát — mint ahogy Kumorovitz L. Bernát megállapította — közös papi testülettel és káptalani formában működött tovább, elöljárójuk pedig a királyi kápol5 „In honorem et sub vocabulo Beate Virginis Marie decrevisti collegiatam ecclesiam pro uno preposito et certis canonicis in partibus huiusmodi et in civitate Bude erigere et suffecienter dotare, et iam tandem fundare feceris et exponi multa millia florenorum et ad prosecutionem et confirmationem intendere salutarem." Gárdonyi-. Középkori prépostságok, i. m. 182.; Kumorovitz-. A budai várkápolna, i. m. 109-110., illetve 132. 8. jegyzet. 6 Végh-. Adatok a budai kisebb Szűz Mária, i. m. 25. Forrásokat: uo. 3. jegyzet. 7 Feld: Beszámoló, i. m. 36. 8 Végh-. Adatok a budai kisebb Szűz Mária, i. m. 33. 26. jegyzet. Búzás Gergely az 1474-es szoborleletet is összefüggésbe hozhatónak véli a Szent Zsigmond építésével. Búzás Gergely-. A budai Szent Zsigmond templom kőfaragványai. Budapest Régiségei 33 (1999) 51. és passim. 9 Magyar Országos Levéltár Diplomatikai Levéltár (a továbbiakban: DL) DL 39 278. 10 DL 35 523. 1429. március 13-án Fehérvári Dávid fia István, Veszprém egyházmegyei clericus, császári közjegyző Simonnak, a Buda melletti, Szent Lőrincről nevezett pálos kolostor priorjának kérésére „in capella sancte dei genitricis virginis Marie per dominum nostrum regem Sigis- mundum Bude noviter constructa et fundata” (a Zsigmond király által Budán a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére újonnan alapított és épített kápolnájában) kihirdette V Miklós pápának a pálos kolostorok javára tett végrendeleti hagyományok ügyében hozott, datálatlan határozatát, a „Rota Romana" -t, a tiszteletreméltó és tekintetes férfiak és urak: Domonkos őrkanonok, Jessenych-i Simon, Sarus-i István, Szentbenedeki Pál, Kassai Miklós a Szűz Mária kápolna mesterei és kanonokjai, Bálint presbiter és Győri András („minister capelle beate virginis antedicte”) jelenlétében. A középkori Magyarország levéltári forrásainak adatbázisa. Szerk. Rácz György. (Arcanum CD-ROM) Bp. 2003. (a továbbiakban: DL-DF adatbázis).
