Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)
Kubinyi András: Politikai vitakultúra a Mohács előtti Magyarországon
POLITIKAI VITAKULTÚRA A MOHÁCS ELŐTTI MAGYARORSZÁGON 177 Nem cserélhető össze szerzőnk azzal a Bácsi Ferenc deák budai városi esküdt polgárral sem, aki 1541-ben részt vett a budai tanács „árulásában” ( beengedték a németeket a fővárosba ), és ezért Fráter György felnégyeltette. Még egy Bácsi, Benedek vett részt ebben az összeesküvésben.57 Időben összeegyeztethető lenne a két Ferenc azonossága. Az sem kizáró ok, hogy a röpiratszerző nemes, az 1541-es összeesküvő pedig polgár, igaz, a főváros vezető rétege tagja, hiszen köztük voltak birtokos nemesek is. Az azonban ki van zárva, hogy egy volt királyi titkár, aki egyházi javadalmakkal is rendelkezett, városi tanácstaggá váljon. A két budai Bácsi, (vagy egyikük), ettől még lehetett a királyi titkár rokona, ezt azonban sem igazolni, sem cáfolni nem lehet. Feltételezik, hogy az általunk tárgyalt Bácsi Ferenc azonos lenne azzal a Ferenc deákkal, akit Szapolyai János 1526 őszén Thurzó Elekhez küldött a Mária királynéval kötendő esetleges házassága ügyében.58 Ez a hipotézis nem zárható ki, hiszen a kúriában dolgozó jegyzőként kellett a volt tárnokmestert és kincstartót ismernie, és amennyiben tényleg a királynéi titkárként is működő Bácsi Miklós öccse volt, Mária is megbízhatott benne. Bácsi Ferenc Mohács utáni pályáját a legrészletesebben Barta Gábor dolgozta fel.59 60 1527 után királyi titkár lett, részt vett a kancelláriai munkában, János király pedig kinevezte szepesi prépostnak. A prépostságot ugyan nem vehette át, mert a Ferdinánd-párti Lomnici Horváth János tartotta azt tovább is a kezében. 1533-ban ugyan megpróbálta a szepesi prépostságot visszaszerezni, és annak hatásköri területe egy részén jogait talán gyakorolta, valamint javadalma bevételeiből is hozzájutott valamihez. Minden esetre kinevezte helynőkévé Leudisicz György szepesi kanonokot, egyben késmárki plébánost.®°1534 után egy időre eltűnik a forrásokból, majd 1537-ben titkári címe nélkül csak szepesi prépostnak és egri kanonoknak nevezi magát. 1538-ban azonban megint titkárként kíséri János királyt Erdélyben. Egy 1537-es levél szerint akkor tért vissza a király követeként a török császártól.61 Utána nyoma vész.62 Nyilvánvalóan nőtlen volt, azonban egy 1527-ben kelt leveléből tudjuk, hogy Nagyváradon élt egy Anna nevű szeretője, akit — otthagyva a Tasnádon tartózkodó királyi udvart — meglátogatott, csakjegyzet. A valóságban Basi György élő személy, Szapolyai vajda egyik jól ismert bizalmasa volt, akit követként máskor is alkalmazott. Vö. a jegyzet elején idézett művem. 57 Kubinyi András: Budapest története a későbbi középkorban Buda elestéig (1541-ig). In: Budapest Története II. Főszerk. Gerevich László. Szerk. Gerevich László, Kosáry Domokos. Bp. 1973. 228-229. 58 Barta Gábor: A Sztambulba vezető út (1526-1528). Bp. 1983. 58-59. (Gyorsuló idő.) ; Thurzóra: Erdélyi Gabriella: Egy kivételes karrier Mohács előtti kezdetei: Bethlenfalvi Thurzó Elek. In: R. Várkonyi Ágnes Emlékkönyv születésének 70. évfordulója ünnepére. Szerk. Tusor Péter. Szerkesztőtársak: Rihmer Zoltán, Thoroczkay Gábor. Bp. 1998. 118-132. 59 Barta Gábor: Konszolidációs kísérlet Magyarországon a mohácsi csatavesztés után. (Szapolyai János király kormányzata 1526 november - 1527 augusztus.) Századok 111 (1977) 645-646.; Részletesebben: Barta: Humanisták, i. m. 205-216., 367-368. Az alábbiakban, ahol nem adok jegyzetet, ezekre hivatkozom. 60 Egyháztörténelmi emlékek a magyarországi hitújítás korából. Szerk. Bunyitay Vince, Ra- paics Rajmund, Karácsonyi János. II. Bp. 1904. 233., 268-269. 61 Enyingi Török Bálint. A bevezetést írta és a forrásokat közzéteszi: Bessenyei József. Bp. 1994. 135. 62 Barta: Humanisták, i. m. 367. 36. jegyzet
