Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)

Kubinyi András: Politikai vitakultúra a Mohács előtti Magyarországon

178

KUBINYI ANDRÁS

hogy addigra az már Csáki Mihály barátnője lett.63 A talán valóban általa összeállított formuláskönyvbe fel is vette ezt a humoros, antik hivatkozásokkal tele reneszánsz jellegű levelét, amelyet Barta Gábor közölt,64 aki joggal mutatott rá, hogy János király udvarában művelt hivatalnokok működtek. Abban is egyetérthetünk Bartával, hogy a király oklevelei arengáiban található humanista kitérőket sem kell feltétlenül Werbőczy kancellárhoz kötni, a titkárok közül többen szintén alkalmasak lehettek erre.65

Bácsi politikai súlyára Szapolyai János udvarában, de egyben műveltségére is fényt vet az a tény, hogy Dévai Bíró Mátyás az 1537-ben, vagy 1538-ban kiadott „Disputatio de statu in quo sint beatorum animae post hanc vitam” című műve második rész elé Bácsi Ferenc szepesi prépost, királyi titkárhoz írt ajánlást, míg a harmadik rész elé Vitus Theodericus ugyancsak Bácsinak szóló ajánlást helyezett el. (Az első részt Bebek Imrének ajánlotta a szerző.)66 Bácsi antikvitás iránti érdeklődésére utal az a tény is, hogy antik érmeket gyűjtött.67

A hatvani országgyűléshez politikai röpiratot küldő Bácsi tehát művelt, a klasszikus irodalomban jártas, nemesi hivatalnok volt. Ezt mutatja a formulás könyvben a röpirat első oldala lapalji margójára feljegyzett latin epigrammája is, amely mellett ez olvasható: Francisci Bachy carmen Viennae relictum. Szövege a következő:

Hungara Germano tradentur sceptra tyranno,

Subditus et Rheno sceptriger Ister erit.

Ignibus unda prius miscentur, et sydera terris,

Iupiter has gentes quam sociare queas.

A szöveg más kézzel van írva, mint a felette levő szónoklat. Bácsi tehát egy bécsi útja alkalmából hagyta ott a verset, amelyet joggal sorolhatunk a középkorvégi magyar humanista epigramma irodalom közé,68 mint ahogy szerzőnket levélíróként is számon kell tartanunk.

Adva van tehát egy művelt kisnemes, aki oklevelek fogalmazásával és írásával keresi meg kenyerét, és egyszerre beugrik a nagypolitikába, vállalkozik az országgyűlésen összegyűlt nemesek befolyásolására. Ez a hatvani országgyűlés volt. 1525 tavaszán hozott a pesti diéta ugyanis határozatot, amely június 24-re új országgyűlést hívott össze Hatvanba azzal, hogy ott valamennyi nemes fegyveresen köteles legyen megjelenni. Miként már említettük, a tavaszi gyűlés eltiltotta a tized fizetését, aminek következtében a főpapság összefogott a nemesi tömegektől félő világi nagyurakkal. A pesti diéta 1525. május 22-én fejeződött be.69 Ugyanazon napon a budai várban (in arcé Budensi, azaz a királyi palotában) a főpapság és a főurak, tehát mindkét rend, — beleértve a Szapolyaiakat

63 Uo. 212, 216.

64 Uo. 211-216.

65 Uo. 209-210.

66 Horváth János: A reformáció jegyében. A Mohács utáni félszázad magyar irodalomtörténete. Második kiadás. Bp. 1957. 162-163.

67 Barta: Humanisták, i. m. 206.

68 Az epigramma költészetre lásd pl. V Kovács: Eszmetörténet, i. m. 424-427.

69 Relationes oratorum pontificiorum. Magyarországi pápai követek jelentései. 1524 - 1526. In: Monumenta Vaticana Historiam Regni Hungáriáé Illustrantia. II/l. Bp. 2001. 195. (a továbbiakban: Relationes oratorum)