Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)

Kubinyi András: Politikai vitakultúra a Mohács előtti Magyarországon

udvar reformálására is tett ott kísérletet. Igaz, Szydlowiecki lengyel főkancellárnak a csúcstalálkozóról készült naplója nem említi Nagyszombatit, ami azonban nem jelent semmit.26 Érdekes, hogy a polgári származású és tudtunkkal a királyi kúriában sohasem működött szerzetes szerző művében a nemesi történelem- szemléletet alkalmazta.

Lehetne természetesen a korabeli irodalmi művekből egyéb politikai tartalmú példákat is idéznünk, Taurinus és Nagyszombati művei azonban elegendőek. Láttuk, hogy a Habsburgok politikai propagandájukban felhasználták a „népénekeket” is, azaz feltehetően az anyanyelven írt, énekes formában is elő- adhatókat. Ilyen jellegű magyarnyelvű költészetből sajnos, csak kevés maradt fenn, a rendelkezésünkre állók közül azonban találunk különösen érdekeseket. Ezeket énekelhették is.27 Bár az irodalomtörténet írás külön csoportban tárgyalja Geszti László énekét, mint „propagandisztikus deák-éneket” és Apáti Ferenc Cantilénáját, mint „vágáns szatírát”28, nézetünk szerint ezek mégis összefüggnek egymással. Geszti László éneke szövege szerint is a hatvani országgyűlésre készült:

Isten, Szűz Mária háborútól védjen,

Hatvanban gyűlé(s)tek hogy jó végre legyen, jó Lajos királyunk diadalmat vegyen, minden tanácstokban ő jó véget tegyen.29

A szerző először utal arra, hogy Mátyás alatt az ország „eggyességben” volt, az urak pedig „egyenességben,” majd a dézsma kiszolgáltatását kéri. Ez már önmagában véve is az egyházzal kapcsolatban álló személyre utal, ugyanis az 1525 évi tavaszi országgyűlés megtiltotta a tized kifizetését, amit aztán a nyári hatvani diéta engedélyezett.30 A költő valószínűleg azzal a vitézlő Geszti Lászlóval azonos, akit Szálkái érsek egy 1525. augusztus 23-i levelében szervitorának nevezett.31 A király kiemelése, az egyetértés szükségességének hangoztatása megfelel Nagyszombati — Szálkái segítségével kiadott — éneke mondanivalójának, a dézsma ügy is azt mutatja, hogy a prímás embere versével is ura politikáját támogatta.

POLITIKAI VITAKULTÚRA A MOHÁCS ELŐTTI MAGYARORSZÁGON 173

26 Krzysztof Szydlowiecki kancellár naplója 1523-ból. Sajtó alá rendezte Zombori István. Felelős kiadó: Várszegi Asztrik. Fordította: Boronkainé Bellus Ibolya. A fordítást lektorálta: Érszegi Géza. Bp. 2004. (a továbbiakban: Szydlowiecki kancellár naplója); A csúcstalálkozóról: Zombori István: Jagelló-Habsburg rendezési kísérlet 1523-ban Krzysztof Szydlowiecki naplója alapján. In: Uo. 219-328.

27 Magyar Zenetörténet. I. Középkor. Szerk. Rajeczky Benjámin. Bp. 1988. 484-486. (A részt Dobszay László írta.) Geszti László énekét ugyan nem idézi, de a vele összefüggő Cantio Petri Berizlo-t igen.

28 A magyar irodalom története. I. Szerk. Klaniczay Tibor. Bp. 1964. 182, 187. (A szöveget V Kovács Sándor írta.) Ez Gerézdi Rábán: A magyar világi líra kezdetei. Bp. 1962. munkájára vezethető vissza, (a továbbiakban: Gerézdi: A magyar világi )

29 Gerézdi: A magyar világi, i. m. 95. átírásában. A 94. oldalon olvasható a vers betűhív, a 95-96. oldalakon pedig átírt másolata.

30 Kubinyi András: A magyar állam belpolitikai helyzete Mohács előtt. In: Mohács. Tanulmányok a mohácsi csata 450. évfordulója alkalmából. Szerk. Ruzsás Lajos, Szakály Ferenc. Bp. 1986. 90-93. (a továbbiakban: Kubinyi: A magyar állam)

31 DL 82 706.