Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)

Kubinyi András: Politikai vitakultúra a Mohács előtti Magyarországon

POLITIKAI VITAKULTÚRA A MOHÁCS ELŐTTI MAGYARORSZÁGON

171

politikai célzatú levelek, amelyek száma ebben az időben nő meg. Talán nem véletlen, hogy ilyen típusú missilisek elsősorban az uraknál fordulnak elő.

Példaként egy levelezni szerető úr leveleiből válogatok. Ez Bátori András, aki 1521-ben rövid ideig kincstartó volt11, különben pedig Bátori György lovászmester és István nádor öccse. Minden jel szerint egyik szervezője volt annak a 4 püspökből és 10 mágnásból konföderációnak, amely 1522. augusztus 22-én épp testvére, István nádor és Szapolyai vajda ellen irányulva alakult meg.12 András úr nem sokkal utóbb, szeptember 4-én írt bátyjának, György lovászmesternek. Arról egy szót sem említ, hogy összeesküdött közös testvérük ellen, viszont teljesen az ellen akarja bátyját hangolni. A nádor állítólag egy birtokügy miatt őt el akarja pusztítani, aki ha vele szemben ilyen perverzen jár el, akkor utána a bátyjával is meg fogja ezt kísérelni.13 Ha nem ismernénk az előzményeket, még el is lehetne hinni az ügyet. Sajnos, nem maradt fenn Bátori Andrásnak 1524 februárjában Szálkái kancellárhoz írt levele és tartalma, csak a címzett március 5-én kelt válasza, aki Bátori írását retorikai műként értékeli, és Ciceróval is összehasonlítja.14 A Szálkáivá! való barátságnak azonban rövidesen vége lett, mivel Szatmári György esztergomi érsek halála után ő lett az utóda, ami megnövelte hatalmát. András úr most Várdai Ferenc erdélyi püspöknek írva az új prímás ellen akart összefogást szervezni.15 Közben az 1523-as országgyűlés leváltotta Bátori Istvánt (először) a nádorságról. Most öccse, egyben volt ellenfele szervezett akciót visszahelyezésére, és e célból gyűlést hívott össze. Ez ügyben 1524. nyarán írt Perényi Ferenc váradi püspöknek. Csak a püspök válaszát ismerjük, aki ugyan támogatást ígért, de a gyűlésen való részvételt lemondta.16 Bár István nádort az 1524-es országgyűlés visszahelyezte méltóságába, az 1525- ös hatvani diéta azonban újra leváltotta. Öccse 1526. február 25-én Dóci Ferencet akarta levélben bátyja mellé állítani.17 Bátori több tucatnyi fennmaradt leveleiből csak néhányat idéztem. Nem ő volt különben az egyetlen politikai levelezést folytató úr, köznemes jóval kevesebb, bár köztük van maga Werbőczy is. Tanulságos pl. az 1515. július 20-án Perényi Imre nádor valkói várából keltezett levele Bajoni Jánoshoz, amelyben a bihari nemességet az adó beszedése engedélyezésére buzdítja annak ellenére, hogy korábban ennek megtagadását ő maga szorgalmazta addig, amíg a király nem szentesíti az 1514-es törvényeket. (Ez még a levél megírásakor sem történt meg!)18 Nem foglalkozom viszont a szépszámú humanista levéllel, noha ezeknek is volt olykor politikai tartalma.19

11 Soós Ferenc: Magyarország kincstartói. Bp. 1999. 62.

12 Szabó Dezső: A magyar országgyűlések története II. Lajos korában. Bp. 1909. 57., 181-184. (a továbbiakban: Szabó: A magyar országgyűlések ) Jellemző, hogy a szövetséglevél felmenti az egyik résztvevőt, Várdai Ferenc erdélyi püspököt valamely más szövetségese elleni erőszakos fellépés kötelezettségétől. A főpap ugyanis 1519. március 8-én épp Bátori Istvánnal és Szapolyaival kötött konföderációt. Uo. 147-149.

13 Uo. 189.

14 Uo. 195-196.

15 DL 82 647.

16 Szabó: A magyar országgyűlések, i. m. 197-199.

17 Uo. 217.

18 DL 47 113.

19 Vö. V. Kovács Sándor: Eszmetörténet és régi magyar irodalom. Tanulmányok. Bp. 1987. 259-313. (a továbbiakban: V Kovács: Eszmetörténet)