Studia professoris-professor studiorum Tanulmányok Érszegi Géza hatvanadik születésnapjára (Budapest, 2005)

Kristó Gyula: A Dubnici Krónika Mátyás történetének két kifejezéséről

166

KRISTÓ GYULA

ter király uralmával kapcsolatos része, ahol ez olvasható: Hoc nomen Hungária derivatum est ab angaria, ideo [vei et] ipsi debent angariari,5 Magyarul a krónikaszöveg utolsó átültetői közül Bollók János és Bellus Ibolya eltérő értelmezést adtak. Bollók szerint: „Ez a szó, hogy Hungária a Nyomorúságból, angariából származik, ezért illő is, hogy nyomorban éljenek”.6 Bellus ekként magyarította a latin szöveghelyet: „Ez a név, Hungária, az angaria szó származéka, és ezért ők szolgálni kötelesek”.7 A bővebb szövegösszefüggésből, ahol arról olvashatunk, hogy Péter király Magyarországot egyetemlegesen a németek hatalma alá akarta hajtani, e helyütt valóban adódhat szolgáltatás értelem. Ezért magam is így értelmeztem a kérdéses mondatot: „A Magyarország név a szolgáltatás szóból ered, ezért nekik szolgálniuk kell”.8 Már e helyütt kell azonban arra utalnom: kényszerítő körülmény nem szól amellett, hogy itt az angarianak szolgáltatás értelmet tulajdonítsunk, könnyen lehet, hogy a szerző a szó nyomor jelentésére gondolt. A Hungária - angaria etimológia eredete ismeretlen.9 Forrásvidéke felleléséhez adalékul szolgálhat, hogy már az 1240-es évekből való verses Planctus (Siratóének) szövegében áttételes módon megtalálható: Salva nostram Ungariam / gravem passam angariam, / quam gens lesit Thartha- rina.10 Vas István műfordításában: „Mentsd meg hát Hungáriánkat, / kit halálos vészek hánynak, / fojtogat a tatár nemzet”.11 A szó szerinti fordítás itt bizonnyal a „halálos vészek” helyett „az elszenvedett súlyos nyomorúságot” lenne. E szövegbe a szolgáltatás jelentés aligha vihető be. Ha a jelentésváltozatok egyáltalán kronológiai sorba rendezhetők, akkor az eredetinek a 14. századi krónikakompozíciót kellene tekintenünk, amelynek idézett helye — amint ez Gizella (és ezzel kapcsolatban Péter király) alakjának erősen elmarasztaló beállításából kikövetkeztethető — aligha későbbi az 1240-es éveknél.12 Alkalmasint innen vehette át a Planctus, de már átértelmezett jelentésben. Még egyszer hangsúlyoznom kell azonban, hogy már az 1240-es évekbeli krónikaszöveg is — mint Bollók fordítása jelzi — minden nehézségtől mentesen értelmezhető az angaria szót nyomornak tolmácsolva, és ez esetben mindhárom helyen, a krónikában, a Planctusban és a Dubnici Krónika Mátyás-történetében ezen értelmet kell feltételeznünk.

A Dubnici Krónika másik kifejezése ebben a szövegkörnyezetben szerepel: rex Mathias volens suam iuvenilem lasciviam temperare, két főemberét a nápolyi király leányával kötendő házasság érdekében e királyhoz küldte. A la5 Scriptores rerum Hungaricarum. Edendi operi praefuit Emericus Szentpétery. I—II. Buda- pestini, 1937-1938. I. 324. (a továbbiakban: Scriptores rerum Hungaricarum)

6 A magyar középkor irodalma. Vál., szöveggond., jegyz. V Kovács Sándor. Magyar remekírók. Bp. 1984. 212. (a továbbiakban: A magyar középkor irodalma)

7 Képes Krónika. Kísérőtanulmányokat Dercsényi Dezső, Kristó Gyula és Csapodiné Gárdonyi Klára írta. Bp. 1986. 96. (Pro memoria. ) (a továbbiakban: Képes krónika)

8 Az államalapítás korának forrásai. Szerk. Kristó Gyula. Szeged, 1999. 382. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 15. ); (a továbbiakban. Az államalapítás korának forrásai)

9 Johannes de Thurocz, Chronica Hungarorum. II. Commentarii. 1. Ab initiis usque ad annum 1301. Composuit Elemér Mályusz. Adiuvante Julio Kristó. Bp. 1988. 285.

10 Scriptores rerum Hungaricarum, i. m. II. 598.

11 A magyar középkor irodalma, i. m. 836.

12 Kristó Gyula: Magyar historiográfia I. Történetírás a középkori Magyarországon. Bp. 2002. 66.