Benkő Samu: Documenta neglegta : Az 1848. évi erdélyi forradalom forrásait publikáló román akadémiai kiadványból kihagyott iratok : 1848. március 4.-1848. június 26.(Budapest, 2008)
Levéltárak
Amit testvéreink a nagy Magyarhonban már bírnak, mi az után még csak sóvárgunk. Erdélyben a jó honfiak és mindazok, kik a haza és ennek minden hű gyermeke boldogságát akarják, átlátták, hogy a sóvárgott, magyarságban már bírt jótékonyságokban Erdély mint külön ország sohasem fogna részesülni, hogy ilyen állásában megmaradva ezután sem Erdély számára bányásznák a kincset hazánkban, még drágábban fizetnők a sót a jövendőben, még nehezebb igába fognának; igen ezen jó emberek, igazi honfiak mindezeket és ezekhez hasonlókat megfontolván, sürgetek, hogy Erdély egyesüljön nagyobb testvérével, a szép Magyarhonnal, s veletek együtt csaknem az egész haza után dörgé: „legyen unió". A nép, az ország szava előtt a Főkormányszék sem dughatta bé füleit. Országgyűlést hirdetett tehát május 29 kére . Itt az unió fogja a szerepet játszani. Székelyek! Imádjátok az Istent, hogy hazátok sorsának ily szerencsés fordulatot adott. Tiszteljétek és bízzatok azokban, kik az uniót sürgetik, mert ők a haza és a ti boldogságotokat akarják. Én nem akarok nektek az unióban paradicsomot ígérni, hanem még ti, de gyermekeitek bizonyára meg fogják látni, hogy az unió létesülésével homályba temetett hazátok megint fényes és dicső leend, mint volt hajdan a magyar királyok fénykorában. S pedig mily jól esik a hazafi kebelnek azon öntudat: „én egy virágzó nemzet tagja vagyok". Magyarország a jövendő nagyság, a közös haza felvirágzásának alapját, fundamentumát már lerakta. Ez az unió után közös lesz velünk, mi éppen úgy fogunk építeni reá, mint ők. Az alapzat minden köve megannyi örök igazság. A törvény előtti egyenlőség egyik dísze a Magyarhonban közelebbről alkotott törvényeknek. Eddig csak az Isten előtt és némileg a templomban voltunk egyenlők; ezután szép hazánk lesz Istennek azon dicső temploma, hol nem lesz a törvény személyválogató, hanem a gonoszt, bármely ágyban született légyen, büntető hatalma egyaránt sújtja, az igazakat egyaránt oltalmazza. Vannak, kik az egyenlőséget úgy akarják értelmezni, mintha az azt tenné, hogy minden ember egyenlő mennyiségű földet bírjon. Ebből kiindulva a vagyonosabbak birtokát szentségtelen kezekkel megtámadják. Az ilyenek a legnagyobb bűnt követik el Isten és emberek iránt. Ezeket nem azért említem, mintha székely rokonaimat e bűntől félteném, mert én igen jól tudom, hogy ők a maguk becsületéből mindig meg tudtak élni, s más becsületes ember véres verejtékkel szerzett vagyonát tudják becsülni; hanem azért, hogy lássák, miképp kívánnak né-
