Benkő Samu: Documenta neglegta : Az 1848. évi erdélyi forradalom forrásait publikáló román akadémiai kiadványból kihagyott iratok : 1848. március 4.-1848. június 26.(Budapest, 2008)

Kutatástörténeti visszapillantás (Benkő Samu)

Püspökség. Valamennyi magasabb fokú felekezeti tanintézetnek (kollégiumnak, lyceumnak, gimnáziumnak) volt saját levéltára. Az alábbiakban felsorolom az irattermelő közigazgatási egységeket. Az erdélyi vármegyék - Alsófehér, Belsőszolnok, Doboka, Felsőfehér, Kolozs, Hunyad, Küküllő, Torda - főispáni és alispáni hivatalai. Partiumi vármegyék - Középszolnok, Kraszna és Zaránd főispáni és alispáni hivatalai. Magyarországi vármegyék: Arad, Bihar, Krassó, Máramaros, Szatmár, Temes. Iratokat termeltek a vidéknek (distrietus) nevezett alábbi közigazgatási egységek: Beszterce, Brassó, Fogaras, Kővár. Az első kettő szász, a harmadik és negyedik román lakosságú. Irattermelő székely székek: Aranyos-, Csík-, Háromszék, Marosés Udvarhelyszék. Levéltárakkal rendelkező szász székek: Kőhalom-, Medgyes-, Nagysink-, Segesvár-, Szászsebes-, Szászváros-, Szeben-, Szerdahely- és Újegyházszék. Gazdagok voltak a szabad királyi és a szabadalmas városok levéltárai is. Bőséges irathagyatékot találunk a családi levéltárakban. Ezeknek a leggazdagabb gyűjtőhelye Erdélyben az Erdélyi Múzeum-Egyesület levéltára, amely ma még a Román Nemzeti Levéltár Kolozsvári Igazgatóságának az őrizetében van. Ezeket a levéltárakat őrzésük helyén a munkaközösség tagjai felkeresték, a közlésre érdemesített, kiválogatott iratokat lemásolták, a legtöbb helyen mikrofilmeket is készítettek róluk. 2. Nehéz volt egyértelműen, azaz napi pontossággal meghatározni a kutatásra váró iratanyag időhatárait. Kezdetnek hozzávetőlegesen az európai forradalmi mozgalmak hírének erdélyi megjelenését, végezetnek a világosi fegyverletételt, illetőleg az ahhoz kapcsolódó erdélyi eseményeket tekintettük. Vitatkozva arról, hogy milyen irat publikálásával indítsuk a sorozat első kötetét, én azt javasoltam, hogy kövessük Deák Imre invenciózus megoldását, aki 1848. A szabadságharc története levelekben. Ahogy a kortársak látták [Bp., 1943] című kötete élére Metternich hercegnek azt az 1848. január 11-én kelt levelét helyezte, melyet II. Frigyes Vilmos porosz királynak írt. Az újévi gratulációt tartalmazó levélben