Benkő Samu: Documenta neglegta : Az 1848. évi erdélyi forradalom forrásait publikáló román akadémiai kiadványból kihagyott iratok : 1848. március 4.-1848. június 26.(Budapest, 2008)

Kutatástörténeti visszapillantás (Benkő Samu)

Hierarchikus sorrendet tartva felsorolom az iratokat termelő erdélyi hivatalokat. Tekintve, hogy az Erdélyi Nagyfejedelemség a Habsburg Birodalomnak a része, első helyen említem a bécsi minisztertanácsot, amely a rendkívüli eseményekre való tekintettel kénytelen meglehetősen gyakran erdélyi ügyekkel is foglalkozni. Bár épp akkoriban eléggé elfoglalja a bécsi, illetőleg a magyarországi forradalom problematikája, a minisztertanácsi jegyzőkönyvek és mellékleteik fontos, Erdélyt érintő eseményekről tartalmaznak információkat. A császárváros és a nagyfejedelemség között a közvetítő hivatal a Bécsben székelő Erdélyi Udvari Kancellária, amelynek élén 1848 tavaszán báró Jósika Sámuel áll, aki az erdélyi császárhű nagybirtokos arisztokrácia okos és ravasz vezéregyénisége. A Gubernium és a Kancellária iratanyagát a Magyar Országos Levéltárban őrzik. A helyi hatóságok legmagasabb központi irányítója az Erdélyi Főkormányszék, a Gubernium Transylvanicum, amelynek iratokat bőven termelő elnöksége és számos ügyosztálya van. Székhelye Kolozsvár, és élén a tudós gróf Teleki József áll, aki akkor egyben a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is. A gazdasági ügyek központi fóruma az Erdélyi Kincstartóság, a Thesaurariatus. Székhelye Nagyszeben és elnöke gróf Mikó Imre. A hadügy irányítója a katonai főparancsnokság, a General Commando. Parancsnoka az az Anton Puchner altábornagy, akit majd Bem tábornok ver meg különböző csatatereken. Puchner felettes hatóságának, a bécsi hadügyminisztériumnak (Hofkriegsrat) küldi jelentéseit. A székely és román határőrezredeknek is volt saját levéltáruk. Az egykori erdélyi katonai levéltárak hollétéről nincs biztos tudomásunk. Az igazságügynek van főosztálya a Gubernium keretében, de legfőbb erdélyi központi intézménye a Marosvásárhelyt székelő Királyi ítélőtábla. Ennek a Magyar Országos Levéltárban őrzött iratait 1956. november 4-én a szovjet hadsereg egy gyújtóaknával porrá égette. Országos irattermelő intézménynek tekinthetjük a Szász Egyetemet (Universitast) is, amelynek Nagyszeben volt a székhelye. Viszonylag bőven termeltek iratokat a központi egyházi hatóságok: a gyulafehérvári és nagyváradi római katolikus püspökségek (káptalanjaikkal), az Erdélyi Református Püspökség és Főkonzisztórium, a kolozsvári Unitárius Püspökség, a nagyszebeni Evangélikus Püspökség, a nagyszebeni Ortodox Püspökség, a balázsfalvi Görög Katolikus