Brodarics-emlékkönyv. Egy különleges pártváltás a mohácsi csata után (Budapest, 2011)
II. Egy humanista főpap-politikus útkeresése Mohács után
II. EGY HUMANISTA FŐPAP-POLITIKUS ÚTKERESÉSE MOHÁCS UTÁN <0><M>< Ferdinánd táborát. Mindebből egyértelműen következik az is, hogy amikor ő 1527. március közepén, Dévényben levelét írta, akkor vagy már dolgozott saját válasziratán, vagy legalábbis foglalkoztatta a gondolat, hogy ír egyet. Ami a mohácsi ütközetről írott Igag történet tényleges keletkezési idejét illeti, arról csak annyit tudunk biztosan, hogy a kész mű 1527. április 18-án Krakkóban már megjelent. A szöveg kritikai kiadását elkészítő Kulcsár Péter álláspontja szerint a mű mindenképpen 1527. március 18. után keletkezett. Erre éppen a korábban csupán a kiváló történész, Fraknói Vilmos 1877. évi kivonatolásában ismert dévényi levelet hozta fel bizonyítékul: mivel Brodarics ekkor hagyta el I. Ferdinánd pártját, az Igag történet Szapolyai János iránti elfogultsága pedig egyértelmű, így azt nem írhatta a Flabsburg uralkodó fennhatósága alatt álló területen. Mivel pedig Cuspinianus beszéde nem jelenhetett meg 1526 decembere előtt (hiszen Ferdinándot már cseh és magyar királynak mondja, utóbbivá pedig csak 1526. december 16-án választották), Brodarics legkorábban januárban foghatott hozzá az Iga% történet írásához. Kulcsár Péternek igaza van abban, hogy kevéssé valószínű, hogy Brodarics püspök János király-párti szövegét Habsburg Mária környezetében írta volna, ám leveleinek tanúsága szerint az 1527. március közepi átállása előtti utolsó heteket már Bornemisza János pozsonyi ispán (1514—1527) várában, Dévényben töltötte. Mindezek ismeretében elképzelhető, hogy már itt, 1527 februárjában hozzákezdett a mű megírásához, de mivel a szöveg nem túlságosan terjedelmes, az sem kizárt, hogy valójában csak március végén, Budára érkezése után fogott neki, hiszen a humanista főpap-politikusnak a szöveg megírásához (vagy akár a János király-párti változattá alakításához) néhány nap is elegendő lehetett. Ha elvetjük a lengyel király féle megbízás elméletét, akkor Brodarics szövegének létrejöttében a fő motiváció Cuspinianus beszéde volt, és a szöveg valóban igencsak polemikus jellegű. Cuspinianusnál a két fő vádpont, amely a magyarokat érinti, egyrészt az, miszerint felelőtlenül hagyták, hogy maga a király is csatába bocsátkozzon, mivel nem volt, aki lebeszélje róla; másrészt, ha már csatába kezdett, nem gondoskodtak kellően a védelméről, és veszni hagyták. E vádak ráadásul személyesen is érintették Brodaricsot, aki királyi kancellárként az uralkodó legszűkebb környezetéhez tartozott. Amikor tehát az Iga% történet szerzője visszatérő jelleggel, szinte már motívumszerűen igazolja, hogy az ütközetet megelőzően minden haditanácson elhangzott olyan álláspont, miszerint halasszák el a csatát és várják meg az erősítést, illetve amikor az ütközet leírásakor név szerint felsorolja azokat, akiket a király őrizetére rendeltek, egyrészt felel Cuspinianus fő vádpontjaira, másrészt saját magáról is elhárítja a tragédia miatti felelősséget. Jellemző, hogy a humanista gyakorlattól eltérően beszédeket egyáltalán nem tartalmazó szövegben két — tartalom szerint összefoglalt — szónoklat található, és ezek közül az egyik egyenesen Brodaricsé, aki saját magáról harmadik személyben írva előadja, miként próbálta meg rábeszélni a forrófejű hadfiakat, hogy ne hamar- kodják el az összecsapást. Brodarics István gyűrűspecsétjéneb lenyomata Magyar Országos Levéltár, E 185 - Brodarics István - Ná- dasdy Tamás - No. 3. (1531. július 25.) Fedeles serleg a tzölesdi htincs- leletből Magyar Nemzeti Múzeum, Középkori Osztály, Poe. Jank. 52 (16. század első fele) <0><l>^><0> 34 <0><|xp<0>
