Brodarics-emlékkönyv. Egy különleges pártváltás a mohácsi csata után (Budapest, 2011)
I. Sorsforduló a magyar történelemben: Mohács és következményei
9. Két uralkodó, két udvar, két kormányzat úgyszintén a késő középkori magyar kormányzat és pénzügyek ismertebb szakértői voltak. Ennek ellenére az 1529. évi nagy török hadjárat miatt 1531-ben már Pozsonyban újjászervezett kamara felállítása komoly újítás volt a ]agelló-kori viszonyokhoz képest. Egyfelől létrehozásával a magyarországi pénzügyigazgatás élére első fázisban olyan önálló szakhivatal lépett, amely rendszeresen tartotta üléseit, másfelől rövid idő alatt, nagyon szerény alapokra építve tudott meghatározóan újat létrehozni. Magyarországi viszonylatban számottevő újítás volt az is, hogy ettől kezdve a különféle kincstári tisztviselőknek részletes utasításban írták elő a feladataikat, miközben minden szinten kötelezővé vált a folyamatos számadás- vezetés, valamint a hivatalnokok melletti ellenőrök alkalmazása. Noha a kamara hivatali tevékenysége fokozatosan állandósult és szakszerűsödött, ennek ellenére az 1530—1540-es évek — Habsburg Ferdinánd közös udvartartásához és a hadügyekhez hasonlóan — valójában még a kényszerintézkedések és kísérletek, sőt kudarcok átmeneti időszaka volt. Az 1526 utáni, a korábbi évtizedekhez képest döntően új körülmények között tehát a magyar főméltóságok, tanácsosok és hivatalnokok közös és elvitathatatlan érdeme volt, hogy I. Ferdinánd közel másfél évtizednyi távolléte idején a fennhatósága alatt megmaradt királysági országrészen mind az állam-, mind a közigazgatást, mind az igazságszolgáltatást a háborús állapotok ellenére is sikerült kiépíteni és többé-kevésbé megnyugtató formában működtetni. Lánc medállal Magyar Nemzeti Múzeum, 60 31.C és 60 33.C (16, század) Perényi Imre felesége, Kanizsai Dorottya címereslevele Magyar Országos Levéltár, Dl 24773 (1519. június 25.)
