Brodarics-emlékkönyv. Egy különleges pártváltás a mohácsi csata után (Budapest, 2011)

III. Brodarics István szerémi püspök búcsúlevele I. Ferdinánd királyhoz (1527. március 18., Dévény)

III. BRODARICS ISTVÁN BÚCSÚLEVELE ÉS EGYÉB FORRÁSOK

>áb<%>

Szakállas puska Magyar Nemzeti Múzeum, Fegyvertár, 55.36.25 (15. század utolsó negyede)

egy római pápának anyja és nevelője,6 ’ hajdan a hasonnevű városkáról nevezetes, melynek nyomai állítólag most is megvannak. Csodás e vidék bája, csodálatos földjének gazdagsága, hihetetlenül kellemes az éghajlat, ami már csak abból is nyilvánvaló, hogy ez a táj nem esik messzebb az Adriai-öböltől három- vagy legföljebb négynapi járóföldnél. A Szerénységbe Újlak felől érkezőnek elsőként Bánmonostora tűnik a szemébe, a szerémi püspökség széke, és mielőtt Péterváradjához érkeznél, Kamenic nemes városkája, alatta a kalocsai egyháznak alávetett Péterváradja a várral, mely helyet — Belgrád elveszvén Belgrádként erősítettünk meg, utána jön Szalánkemén és néhány más kevéssé jelentős, az iménti belgrádi vereség alkalmával a török által feldúlt kisváros. Majd abban a sarokban, ahol a Száva a Dunába torkollik, Zimony vára, e vár és Belgrád között a Száva torkolata és a torkolat másik sarkában maga Belgrád, a török ellenséggel vívott oly sok nevezetes csatáról híres, melynek ostromától — midőn már-már elesett — Hunyadi jános, Mátyás király apja, Magyarország kormányzója Kapisztráni János baráttal együtt Murádot, a törökök akkori császárát nevünk fényes dicsőségére elűzte. Ezt a várat most Nándorfejérnek nevezzük, né- hányan Görögfejérnek mondják, a régiek Taurinumnak hívták; ott, ahol Magyarországra tekint, meredek sziklára települt, alatta a hasonnevű városka fekszik, melyet innen a Dunába ömlő Száva, onnan a mellette hömpölygő Duna vesz közre. Ilyen tehát Magyarországnak és azoknak a helyeknek a fekvése, ahol oly nagy vereséget szenvedtünk. Es mert, ha elő akarnánk számlálni mindazokat a javakat, melyekkel Magyarország — legyen szabad igazán szólnunk — Európa összes tartománya fölött bővelkedik, külön kötetre volna szükségünk, ezért fekvését az itt következő térképen kívánjuk az olvasó szeme elé tárni, hogy könnyebben áttekinthető legyen. "

A király tehát — hogy tárgyunkhoz visszatérjünk — amikor megtudta, hogy a török csapatok már átjöttek a Száván, megijedt, hogy azok az átkelés után tüstént a Dráva partjához és az említett Eszék városkához sietnek, hogy azt még őelőtte elfoglalják, és ezért elhatározta, hogy azt a helyet őrséggel védi meg; ez a nádorispán feladata lett, aki akkor a Drávától nem messze, (ivére várában 1 tartózkodott, és bár lábfájás gyötörte, mégis szorgalmasan látott munkához. Ám azok, akik parancsot kaptak, hogy odamenjenek, vagy csapataikat elküldjék, a királyi utasításnak lomhábban engedelmeskedtek, mint illett, ezért a nádor — hiába igyekezve megtenni, amire elindult - Budára jött a királyhoz, ahol vádolván azok nemtörődömségét, akik nem akartak mellé szegődni, eztán már a király mellett maradt hadjáratának későbbi kísérőjeként. Csaknem ugyanezen ideiben valaki,69 70 71 72 aki az ellenség szándékát és helyzetét jól ismerte, titkos követ útján arról tudósította a királyt, hogy a legtanácsosabb volna, ha az erdélyi vajda a havaselvivel (mert ennek a király iránti hűsége e tekintetben kipróbáltnak látszott) vagy hátulról megrohanná az ilyesmire nem számító el69. Pannóniái születésű császárok: Dccius; I. Yalcndnianus; Gratianus; Yalens keleti császár; illyricumi születésű maga Constantinus is; Probus császár és Szent Demeter vértanú pedig éppenséggel szerémségi. — IV. Viktor pápáról terjedt az el, hogy magyar származású.

70. 1 íz a térkép nem maradt fenn.

71. Babócsán, Báthori György várában.

72. Radu havasalföldi vajda.