Dr. Fekete Lajos: Bevezetés a hódoltság török diplomatikájába : Első füzet (Budapest, 1926)
OKLEVELEK
A pecséten; <ic (2.) •ULíjM j/^ J JLU (1.) ^iUl! (3.) AÍ 1 CJ» ób— >ái-l &Sftr*j».>s ó^jl ^jjlj oj?.^ i^ji-glí -u^UiSjJ^ (5.) 5 Ijl o^Jf <tejji fj^é- (6.) ^Jb_^ j J^Ui^jJ (jJJ Jj^-w eJjLwjjlj |»ü jj£> j dLJj jíi VU- ^ys.^ < j£-*~«JS' e>j^J T ^4 Í> " (8.) -^JJÍ^ (9.) I/JJL? J J-^^ ^Jf/* ^JJÜK y j£j 4 jiJSlJI (10.) ffj jj^J j^j-aí-jj &>. >Sps*»^J* J.*J22- OjLfr .-Ój^J^ ^»1 jM AlUÍI |»lj (j^J^JÍ ^ LTIJ Ó.AC^ j-3 ojjji (11.) \S}kj* y*\-bj*} jys ^\ db*Jrjjtai. ÓIJWI* <Ji jl-"-* yj JJ-H) T ^** JC •üjj^j^j* ^£ Juui* ^J^_JÍ* o JU'JJS'JÍ'I (12.) jlj»J OLJ^-J*-* 1 < r ^ ¿1*^1 j^V Jijj*r y /Aj ú^'j^f (13.) j\j>\ oJC>.U. (14.) CsSj <\So J»Üjl j "^J*^. JA £>AA1JI I£J J*íjl <i 'JÍ^r 0 Aj\ <£yt-l* jfX* yj-i»J JLU i, (15.) őbrJül jt fc—**LJ 1 C£JUÜ (16.) 1 A fljCvám) magyar eredetű kölcsönszó ^vám 3 ). A hódoltsági török nyelvben élt továbbképzett alakja vamdzi, c vámos 3 . (X. a Diplomatikai Résznek a magyar eredetű török kölcsönszavakról szóló fejezetét.) 2 Helyesen b^^'jü. 3 Helyesen J-)^— <^»*lj\; máskülönben a szöveg értelme nem elég világos. A mondat fogalmazása egyenetlen, az első jx-. a jelzett módosítás esetén felesleges és elhagyható. 4 Helyesen J^X 5 Ugyanaz, aki a szolnoki sandzakhoz tartozó kallói nahie fejadó-defterét H. 980. évére (= 1572 május 13—1573 május 1.) összeállította (Defterek, I. 229.) — Az ^U-l melléknevet arabosan elhádzdz, törökösen elhadz alakban ejtik. A pecsét szövegének fordítása; Aki bízik az örök királyban: El^ádz Sinán, Mehmed fia. Az ügy valóban olyan, amilyennek avesikában elmondatik. írta a szegény Elhadz Sinan, Mehmed fia, Sölnok kádíja. 5 Az irat kiállításának és a nyilatkozat megírásának az az oka, hogy a szolnoki kadá alá tartozó szultáni hassbirtokbeli varosnak, Döbrecínnek kereskedői közül Düskas 6 és mások a ser'törvényszék elé járultak és ezt adták elő: „Ámbár a kereskedés céljából bejárt vásárokon és varosokban régi idők óta a jelen pillanatig vám fejében egyetlen akcét és egy szemernyit se szoktunk fizetni, most a Fekverník 7 és Tür 8 nevű varosokban és némely más helyen szokás ellenére vámot követelnek tőlünk; ez szétszór ódásunkat fogja okozni és az említett varos pusztulására vezet. Budün mostani bejlerbeje, Mustafá pasa 9 őnagysága nemes rendeletét adományozta nekünk ez ügyben, hogy amennyiben eddig nem volt szokás vámot szedni, tőlük (továbbra) se szedessék." Azzal a céllal, hogy nemes rendelete értelmében az említett ügyre nézve a ser* részéről is temessüköt kérnek, a nevezett mir"' míran őnagyságának nemes rendeletét felmutatták, melynek magasztos tartalma az előadottaknak megfelelvén, ezen hurüf temessük gyanánt megíratott, hogy (a pasa) nemes rendelete szerint a debreceni kereskedőktől a szokás ellenére vám ne szedessék, és kezükbe adatott, hogy az, szükség esetén fölmutatva, a dolog emlékeztetője legyen. íratott a hónapok közül zí-l-ka'de hó első harmadában, a kilencszázhetvennyolcadik évben. 10 Az eset tanúi ' Ab dl halífe, a náíb, Kücük Piri spáhí, Mehmed, a tolmács és mások a jelenlevők közül. 6 A Duskás-család Debrecen közéletében nagy szerepet vitt; Ferenc nevű tagja 1567., 1570. és 1572. években, István nevű tagja 1598-ban a város bírája volt. (Palugyay Imre: A szabad királyi városok leírása, Pest, 1853. II. 446. 1.) 7 Fegyvernek, a középkorban vámszedőhely (Csánki, 1.54.), ma Szolnokmegyéhez tartozó falu. 8 Túr mezőváros, 1441-ben vámszedőhely (Csánki, I. 666.), ma Mezőtúr. 8 L. a 28. 1. 13. sz. jegyzetét. 10 1571 március 27—április 5. nö~i Mehmed Ishak baráti levele (mohabbet-name) a gyulai sandzakbejhez. 1570 körül. Ken, hogy Ahmed agának a debreceni kereskedők elleni túlkapásait tiltsa és akadályozza meg. Rik'a-típus, divani-moüvumokkal. A papiros mérete 23X39'5 cm, beírt része 20X17 cm. Debrecen város levéltára. Turcica, 9. sz.
